Budapest, 2018. június 19. Az élelmiszeripart képviselő szövetségek értetlenül és megdöbbenve értesültek a népegészségügyi termékadó újabb, drasztikus emeléséről szóló javaslatról. Miközben az adó- és járulékterhek további csökkentését tervezi a Kormány, az élelmiszeripar esetében alkalmazott diszkriminatív adó növelését indítványozták anélkül, hogy az ágazatot képviselő kamarával és érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetést folytattak volna az intézkedés várható hatásairól.

A NETA javasolt emelése rendkívül kártékony hatásokkal járna, melyek messze felülmúlják az intézkedés vélt népegészségügyi előnyeit. Ezért a Szövetségek azt kérik, hogy a törvény módosítása előtt a Kormány folytasson konzultációt a szakmai kamarával és az   érdekképviseletekkel.

A NETA 2011-es bevezetése óta lefolytatott hivatalos OTÁP vizsgálat és a napvilágot látott egészségügyi statisztikák azt bizonyították, hogy népegészségügyi szempontból az adó pozitív hatása nem volt kimutatható.  A lakosság bevitele az érintett tápanyagokból gyakorlatilag nem változott kedvező irányban. A 2014-es OTÁP vizsgálat azt is bemutatta, hogy nem az adó hatálya alá tartozó termékcsoportok játszanak döntő szerepet a lakosság só-, és cukor bevitelében. Az adó ráadásul az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket hatványozottan sújtja.

Noha a NETA pozitív népegészségügyi hatásokkal nem jár, mivel fogyasztási típusú adó, annak esetlegesen megemelt összegét is a fogyasztókra kell majd hárítani. Tehát az érintett termékek fogyasztói ára jelentősen meg fog növekedni. Az elsősorban a hazai piacra termelő kisvállalatoknak alig van esélyük az adó hatásainak kivédésére, hiszen forgalmuk száz százalékát érinti az intézkedés úgy, hogy eleve sérülékenyebb helyzetben vannak a tőkeerősebb és exportra is termelő vállalatokkal szemben. Sokuk esetében egy ilyen lépés azért is végzetes lehet, mert a visszaeső forgalom miatt keletkező bevételkiesés még inkább megnehezíti például a munkaerő megtartását vagy a munkaerőhiány miatt egyébként is szükséges beruházások végrehajtását. A megnövelt adómérték így tovább csökkenti a magyar élelmiszeriparban innovációra rendelkezésre álló forrásokat, noha az ágazat ma is rendkívüli lemaradást mutat ezen a területen is. Mindezek a hazai élelmiszeripar versenyképessége javulásának esélyeit rongálják és az ország beruházás vonzó képességét is komolyan veszélyeztetik.

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nemrégiben jelentős kormányzati segítséggel beruházásokat végrehajtó magyarországi cukor előállítókat, mint teljes szakágazatot, egy lehetséges NETA emelés a cukor iránti gyártói kereslet csökkenése miatt rendkívül hátrányosan érintené.

A NETA növelésének ugyanakkor talán legszomorúbb következménye az lehet, hogy elveszi az élelmiszeripari vállalkozások önkéntes cselekvési és összefogási hajlandóságát és motivációját, hiszen hiába haladnak előre saját ritmusukban a termékfejlesztéssel, jól láthatóan ebben a törekvésükben nem kapnak támogatást a Kormányzattól. Így félő, hogy az ÉFOSZ által 2014-ben indított önkéntes vállalási rendszer, melyben mára több mint harminc vállalat csaknem száz vállalása működik, nem tud tovább növekedni és a résztvevők erőfeszítései hiábavalónak bizonyulnak.

 

Budapest, 2018. június 19.

 

További információ:

Szöllősi Réka ügyvezető igazgató (ÉFOSZ)

+3630/8602604

Bikfalviné dr. Hamza Kinga (MAGYÜSZ)

+3630/6450533

Intődy Gábor (MÉSZ)

+3670/3596989