About Vörös Attila

This author has not yet filled in any details.
So far Vörös Attila has created 493 blog entries.

Élelmiszeripari modernizációs – digitalizációs munkacsoport

Munkacsoport ülések: 2019.01.25. a következő munkacsoport ülés időpontja 2018.12.07. megbeszélés összefoglaló2018.12.07. előadás diák2018.12.07. vitaindító dokumentum 2018.11.08. előadás diák2018.11.08. vitaindító dokumentum 2018.11.10. összefoglaló a készülő stratégiáról2018.09.11. előadás diák2018.09.11. a tervezett dokumentum szerkezete A készülő stratégiai dokumentum aktuális változata: elérhető itt. A munkacsoport résztvevői és e-mail elérhetőségeik:

Mintel 2019 élelmiszeripari trendek

Megjelent a Mintel 2019-ben várható élelmiszeripari trendeket bemutató kiadványa, elérhető ezen a linken. A 3 fő irány közül elsőként a zöld fogyasztást járja körbe a kiadvány, ahol a körforgásosság, a megújúló erőforrások és az együttműködések fontossága emelendő ki elsődlegesen. Az innováció és a fenntarthatóság összekapcsolódása várható tehát a jövő évben. […]

Digitális / Modernizációs munkacsoport

Az élelmiszer-feldolgozó ipar innovációja jelenleg sem az Ipar4.0 stratégiában, sem az Agrár-digitalizációs Stratégiában nem jelenik meg. Gyakorlatilag minden, a digitalizációra szánt támogatás a mezőgazdasági termelést, a logisztikát és a kereskedelmet (nyomonkövethetőség) érinti, az élelmiszeripar szóba sem kerül az élelmiszerlánc digitalizálását célzó stratégiákban. A digitalizáció és az Ipar 4.0 élelmiszeripari alkalmazására vonatkozó stratégia kidolgozására munkacsoport alakult szeptemberben az ÉFOSZ-on belül, a Campden BRI szakmai irányításával. A hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat minden szereplőjének alapvető érdeke, hogy az élelmiszeripar hangsúlyosan megjelenjen a kormányzat rövid és hosszútávú stratégiai terveiben és ki tudja használni a más szakterületek technológiai innovációja által kínált ipari modernizációs lehetőségeket. […]

Műanyag csomagolóanyagok és hulladékok

Az elmúlt időszakban több uniós elképzelés is napvilágot látott a műanyag csomagolóanyagok jövőbeni használata, begyűjtése, hasznosítása kapcsán, amelyek mindegyike komolyan érinti az ÉFOSZ tagsága által használt élelmiszer-csomagolóanyagokat is.  Ezek az alábbi műanyagokkal,  csomagolási hulladékokkal kapcsolatos dossziék: […]

Pálmazsír

A NAK november 12-i rendezvényén az agrárminiszter elmondta, hogy el kellene gondolkozni azon, hogy 2022-re kivezetésre kerüljön a hazai élelmiszergyártásból a pálmazsír. A hazai tudatos fogyasztói réteg körében meglehetősen népszerű téma a pálmaolajjal kapcsolatos környezetvédelmi aggályok miatti termék-bojkott, és más tagállamokban is folyik fogyasztói nyomásra, elsősorban a kereskedelmi láncokon keresztül kisebb-nagyobb diszkrimináció a témában (UK, Spanyolország, Olaszország). Ráadásul a pálmaolaj használat élelmiszeripari elterjedésének egyik oka (olcsósága miatt) az, hogy a pálmaolaj rendelkezik azokkal a technológiai tulajdonságokkal és zsírprofillal, amelyek lehetővé teszik az élelmiszerekben a transzzsír-tartalom drasztikus csökkentését a telített zsírtartalom jelentős növelése nélkül. […]

Új adatok és összefoglalók az Európai Bizottság táplálkozástudományi tájékoztató weboldalán

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az EB és a JRC közösen hozták létre azt a weboldalt, ahol összegyűjtik -elsősorban az egészségpolitikákat alakító, tagállami döntéshozók számára – a legfontosabb témákban rendelkezésre álló naprakész információkat. A honlapon mostantól már nem csak a cukorra és édestőszerekre, hanem a sóra és a zsírokra vonatkozóan is számtalan adat áll rendelkezésre. A honlap elérhető itt. […]

WHO Europe jelentés a frontoldali tápértékjelölésről

A jelentés a jelölési rendszereket többféle aspektusból vizsgálja (tápértékprofil, adagok, stakeholder konzultáció, önkéntesség/kötelező alkalmazás, hatás). A dokumentum a termékek „egészségtelenségre” rámutató, értelmező jellegű tápértékjelölések alkalmazása mellett foglalnak inkább állást (Nutri-score,, traffic light), mert ezek szerintük hatékonyabban befolyásolják jó irányba a fogyasztót a vásárlási döntés során. A dokumentum elérhető itt: Technical Report on front-of-pack (FOP) nutrition labelling […]

Cukorcsökkentés

A JRC október 22-én kiadta a „Sugars content in selected foods in te EU: a 2015 bseline to monitor sugras reduction process”. c jelentését (mely elérhető itt). Ez a dokumentum adja meg három termék-kategóriában (üdítők, reggeliző pelyhek és tejtermékek) azokat a becsült, 2015-ös össz-cukortartalom bázis értékeket 22 európai ország tekintetében, amihez képest várhatóan nézik majd, hogy az uniós cukorcsökkentési program szerint 2020-ra megvalósul-e a 10 százalékos hozzáadott cukortartalom csökkentés. A dokumentum célja, hogy kiegészítse a tagállami monitoring tevékenységet és alapot nyújtson egy esetleges standard „reformuláció monitorozási” eljáráshoz. 6711  féle  terméket azonosítottak be, ebből: 2967 üdítőitalt (bele nem értve a poralakú koncentrátumokat és az ízesítés nélküli, hozzáadott cukrot nem tartalmazó vizeket) 869 reggelizőpelyhet 2875 tejterméket (bele nem értve a sajtokat és ízesítés nélküli tejeket, de belevéve a növényi alapú italokat és a vizes jégkrémeket is). (Érdekesség, hogy Magyarországról vették be a legtöbb terméket, 462 darabot.) […]

Tápértékjelölés

Belgium is a francia Nutri-score önkéntes tápértékjelölési rendszer nemzeti ajánlásának bevezetését tervezi. Így az ott készülő élelmiszereken is feltüntethető lesz a háztartási gépek energia-osztály besorolásához hasonló ábra. Franciaországban egy olyan applikáció került a piacra, amely lehetővé teszi az „egészségesebb” élelmiszer kiválasztását (pl. az összetételben adalékanyagok jelenléte alapján). A Nutri-score rendszerről készül egy jelentés, amely várhatóan ez év vége felé jelenik meg. Az „Evolved Nutrition Labelling” néven futó, a nemzetközi nagyvállalatok által létrehozott ipari önkéntes kezdeményezésből november közepén kilépett a Nestlé, a kezdeményezés működtetését pedig felfüggesztették. Az ebből az alkalomból kiadott sajtóközleményükben a vállalatok ugyanakkor megerősítették azt az álláspontjukat, hogy továbbra is azért küzdenek, hogy egységes, önkéntes, frontoldali tápértékjelölési rendszer kerüljön kialakításra Európában. Az Európai Bizottság régóta esedékes jelentése a témában állítólag 2019 első negyedévében megjelenik. […]

Származási hely kötelező jelölése

Franciaország a nemzeti jogszabály „kísérlet” meghosszabbítását fontolgatja. Ennek keretében új notifikáióra lenne szükség, mellyel egy időben az is elképzelhető egyelőre, hogy a jogszabály hatályát további termékcsoportokra terjesztik ki, illetve a származási hely pontosabb megnevezését is előírják (nem csak EU/non-EU). Az intézkedés gazdasági és kereskedelmi hatásait taglaló francia jelentés várhatóan 2019 első negyedévében kerül nyilvánosságra. Az már most tudható, hogy a francia hatóságok szerint semmiféle negatív hatás nem mutatható ki ebben a tekintetben (az intézkedés a vállalatok számára megvalósítható, hosszú távon plusz költségeket nem okoz, az árak nem emelkednek, az értékláncra nincs hatással, a nemzetközi, határmenti kereskedelmet alig befolyásolja). Európai polgári kezdeményezés indult (Eat ORIGINal, Unmask your Food! címmel) október elején a származási hely jelölésének kötelező bevezetésének céljából. Legalább hét tagállamból kell összegyűjteni egy millió aláírót a kezdeményezés érvényessége érdekében. Amennyiben az aláírok összegyűlnek, az Európai Bizottságnak három hónap áll majd rendelkezésére annak elbírálására (indokolnia kell a döntését). A kezdeményezés honlapja a következő linken érhető el: https://www.eatoriginal.eu/ […]