Ahogy arról a korábbiakban beszámoltunk, az Európai Bizottság egy olyan rendelettervezetet készít, amelynek értelmében a vállalatoknak a jövőben alá kell támasztaniuk a termékeikkel kapcsolatos környezetvédelmi állításokat, méghozzá az ún. Product Environmental Footprint (PEF, termék könyezeti-lábnyom) módszer alapján. A javaslat célja az, hogy a termékek és vállalatok környezeti hatásaival kapcsolatos állítások és kezdeményezések átláthatóak, összehasonlíthatóak és ellenőrizhetőek legyenek az egész Unióban és fenntarthatóbb döntéseket tegyenek lehetővé a fogyasztók, vállalatok és befektetők számára egyaránt. Ez a jogalkotási folyamat kiegészítője a DG JUST nevével fémjelezett ún. New Consumer Agenda uniós programnak és egy másik olyan jogszabály tervezetnek, amelynek célja, hogy a „zöld átmenetet” megkönnyítse a fogyasztók számára. Emellett alapját képezi majd a Farm 2 Fork startégiában beharangozott fenntartható élelmiszerjelölési előírások (védjegy) megalkotásának. Ugyanakkor kicsit a Nutri-Score példájához hasonlóan, az EU késlekedését elunva több tagállamban is megindult a munka e kérdés nemzeti szabályozására és a megoldások tesztelésére, ami az élelmiszeripar számára ismét a piac feldarabolódásának kockázatát és az áruk szabad áramlásának megnehezülését hordozza magában.  […]

Jelenleg zajlik az uniós társadalmi konzultáció a témában. A Bizottság álláspontja szerint az eddigi promóciós politika sikeresnek tekinthető, főleg az EU agrár termékek (nem márkák népszerűsítéséről van szó) harmadik országokban megismertetésében és versenyképességének növelésében, azonban a program egyéb uniós politikákkal való egybehangzóságát a jövőben növelni kell (ide értendő pl. a Farm 2 Fork stratégia, a rákellenes cselekvési terv, az ökogazdálkodást támogató akció program). Például a F2F stratégiában a következő bizottsági terv szerepel: „A Bizottság felülvizsgálja az EU agrártermékekre vonatkozó promóciós programját annak szellemében, hogy növelje annak hozzájárulását a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz és az étrendek szükséges átalakításához. A hússal kapcsolatban a felülvizsgálatnak arra kell összpontosítania, hogy miként tudja az EU a promóciós programját felhasználni a leginkább fenntartható, szén-dioxid-hatékonysággal rendelkező állattenyésztés támogatására.” A rákellenes cselekvési tervben pedig a következő szerepel: „A Bizottság felülvizsgálja a promóciós politikáját az alkoholos italokra vonatkozóan (…) és annak érdekében, hogy az jobban hozzájáruljon a fenntartható termelés és fogyasztás kialakulásához, a sokkal inkább növényi-alapokra helyezett étrend megvalósításához, amely kevesebb vörös hús és más, a rák előfordulásának kockázatát növelő élelmiszer és több zöldség és gyümölcs fogyasztásával valósítható meg.”  Bármilyen forgatókönyv is valósul meg az új program kiírásakor, az valószínűsíthető, hogy a pályázóknak be kell majd mutatniuk a fenti programok megvalósításához való hozzájárulásukat, valamint azon ágazatok vagy alágazatok támogatása valósulhat meg, amelyek nem járnak negatív hatással klíma, biodiverzitás vagy egészégügyi szempontból. […]

Az Agrárminisztérium összefogásával működő Fórum célja, hogy elősegítse az információcserét és a közös gondolkodást, ösztönözze az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet széles körben. A legutóbbi ülésen elhangzott, hogy: […]

Megjelent május 31-én a Bizottság értelmezési útmutatója. Ebben részletesen példákkal demonstrálva segítenek eligazodni abban, hogy mely csomagolások fognak a SUP hatálya alá tartozni, és melyek nem. Az útmutatót lásd itt. Kérjük minden tagunkat, hogy tekintsék át az útmutatót, annak meghatározásához, hogy érintettek lesznek-e valamilyen műanyag csomagolásukkal. […]

A fenti forgalmazási tiltások mellett a SUP irányelv számos egyéb előírást is tartalmaz. Ezek között szerepel a palackokra a kupakok rögzítése, a kötelező műanyag palack visszagyűjtési elvárás, az műanyag palackoknál kötelező minimális másodnyersanyag felhasználási arány, kötelező figyelmeztető jelölések, valamint a hatóság felé történő jelentéstételi kötelezettség a kibocsátott SUP hatálya alá tartozó műanyagok mennyiségéről.  Kiemelendő továbbá, hogy a gyártóknak az általuk gyártott egyszer használatos műanyagtermékből képződő hulladékok elhagyásának csökkentése érdekében figyelemfelkeltő intézkedésként megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók részére. […]

Megjelent a SUP irányelv nemzeti átültetéséről szóló első kormányrendelet. Ennek a rendeletnek a tervezete járt már tavaly notifikációs eljáráson is, amelynek során aggályosnak találta a Bizottság az irányelvi előírásokon felüli forgalomkorlátozási terveket. Az ITM hosszas várakoztatás után végül szinte változatlan formában vitte tovább a kormányrendelet tervezetét, amelyet most meg is jelentettek, a június 1-i Magyar Közlönyben tették közzé: a Kormány 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelete az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról. […]

A TÉT platform májusban kerekasztal megbeszélést szervezett tápértékjelölés témában az AM, az OGYÉI, az MTTT, az MDOSZ, az ÖRT, a Debreceni Egyetem és a FÉSZ szakérőinek közreműködésével, valamint elkészített egy honlapot is, amely elérhető itt. Spanyolországban arról szóló javaslatok is megjelentek a Nutri-Score-ral kapcsolatban, hogy a gyerekek számára csak az A és B besorolással rendelkező termékeket lehessen reklámozni. […]

Májusban számos előrelépés a KMÉ-védjegy pályázati lehetőségei kapcsán, folytatódott a háttérmunkacsoporti előkészítése több termékleírásnak is, valamint megjelent a KMÉ honlapon új termékleírás is: egy újabb háttérmunkacsoporti üléssel folytatódott a munka a kacsa-liba friss húsa KMÉ kritériumrendszer meghatározása érdekében már benyújthatók a pályázatok a friss pulykahúsra vonatkozóan május elején folytatódott a marhahúsra vonatkozó KMÉ-kritériumok egyeztetése […]

Májusban számos előrelépés történt a Magyar Élelmiszerkönyv különböző szakbizottságaiban: folytatódott a munka az Édesipari és Kávé Szakbizottságban (2-231-es, és 2-84-es irányelvek felülvizsgálata), ennek érdekében háttérmunkacsoporti és szakbizottsági ülésre is sor került május végén. ülésezett a Tejtermékek Szakbizottság, ahol napirendi pontként szerepelt többek között a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott tejtermékek, kézműves tejtermékek és a kézműves/kézmíves élelmiszerek irányelvi felülvizsgálata, valamint napirendre került a Mascarpone tejszínsajt, valamint a kaukázusi kefir termékleírásának kidolgozása május végén újabb ülést tartott a Malomipari és Száraztészta Szakbizottság, amelyen napirendre került többek között a savfok, mint szabályozó paraméter megbeszélése, a száraztészták (2-321) irányelv módosítása, a tojástartalom analitikai módszer fejlesztése. […]

Benyújtásra került az Országgyűlés elé a 2022 évi költségvetés tervezete, amelynek lényegi pontjai a következők: Az idei évi 4% feletti GDP-növekedés után a kormány 5,2%-os GDP-növekedést tervez 5,9%-os deficit cél mellett A tervezett infláció 3% Az átlagbérek 8%-al nőhetnek A munkáltatókat terhelő adók: 2%-al csökkenthetők (szociális hozzájárulás) Bevezetésre kerül a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása esetén az szja-mentesség Az élelmiszeripar számára releváns adóbevételi tervek szerint: […]