Az Európai Bizottság JRC nevű háttérintézménye december végén gyakorlati segédeszközt bocsájtott a tagállamok részére ebben a témában. A kiadványt kísérő vezetői kommunikációban ismét előfordult a “junk food” és az “unhealthy food and drink” kifejezés. A dokumentum megtekinthető itt. […]

A tekintélyes orvosi lapban megjelent cikk jól rámutat arra, hogy a nemzetközi diskurzus kulcsszereplői miként vélekednek a fenntartható élelmiszertermelési rendszerekről. A „Transforming the food system to fight non-communicable diseases” (Az élelmiszertermelés rendszerének átalakítása a nem fertőző betegségek visszaszorítása érdekében) c. cikk szerzői között ott találjuk a WHO táplálkozási igazgatóját, a FAO munkatársát, az ENSZ Táplálkozási Állandó Bizottságának képviselőjét, az UNICEF küldöttét, valamint a Global Alliance for the Future of Food munkatársát is. A szerzők az “olcsó, magas energiatartalmú” és “évente dollár milliárdokból reklámozott” élelmiszerek rendelkezésére állását hibáztatják a kialakult népegészségügyi problémákért. Megállapítják, hogy növekszik a „globális kereslet és kínálat a hús és tejtermékek, cukrozott üdítőitalok, feldolgozott és többszörösen feldolgozott termékekből. A cikk az élelmiszertermelő rendszerek radikális átalakítására hív fel, többek között „adókkal, célzott támogatással, az élelmiszerek összetételének, reklámozásának, jelölésének jogi szabályozásán keresztül”. A szerzők emellett a kereskedelmi érdekek mindenhatóságát, a nagy forrásokkal rendelkező agrár- és élelmiszeripari lobbi taktikázását is okolja a népegészségügyi politika sikertelenségért. A cikk elolvasható itt. […]

A FAO Élelmezésbiztonsági Bizottsága (CFS) keretében készül egy útmutató dokumentum, amelyben ajánlásokat fogalmaznak meg az élelmiszer-rendszerekkel és táplálkozással kapcsolatban a kormányzati döntéshozóknak és egyéb szakembereknek. Az ajánlásokkal a fenntartható és egészséges étrend (beleértve az élelmiszerek elérhetőségét, biztonságát, minőségét, elfogadottságát és mennyiségét) kialakításához adnának támogatást. A készülő dokumentum több ponton is negatív kontextusban használja az „ultra-processed”, illetve „highly-processed” kifejezéseket a feldolgozott [...]

Úgy tűnik, hogy az uniós és tagállami diskurzus egyre inkább a Nutri-score rendszer köré összpontosul. Nemrégiben számoltunk be arról, hogy Németország is tervezi nemzeti rendszerként történő bevezetését. A témában a FÉSZ-en belüli gondolkodáshoz is hasznos lehet megismerni a német élelmiszeripari szövetség nemrégiben megfogalmazott 10 pontos listáját a rendszerre vonatkozóan, amelyben felsorolják mindazokat a jogi és tudományos aggályokat, amelyeket szerintük orvosolni szükséges a Nutri-score rendszerrel kapcsolatban. Ezek címszavakban a következők: […]

December 16-án az uniós agrárminiszterek tanácsának ülésén tárgyalták a francia, a görög, a portugál és spanyol miniszterek által kiadott feljegyzést, melyben kérik, hogy az agrár és élelmiszeripari termékek származási helyének jelölésére vonatkozó előírásokban az eddigieknél jobban kerüljenek figyelembevételre a fogyasztói elvárások. Kívánatosnak tartanák, hogy a szántóföldtől az asztalig EB stratégia foglalja magába a származási hely jelölésére vonatkozó előírások fejlesztését. Kérik, [...]

Január 31-én megjelent a régen várt uniós útmutató az elsődleges összetevők származási helyének jelölésére vonatkozóan. A tartalmát tekintve a legutolsó általunk ismert változathoz képest nincs benne változás. A dokumentum magyarul is elérhető itt. […]

Tavaly decemberben nyolc NGO közös levelet küldött az EU egészségügyi biztosa, Stella Kyriakides számára, melyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a Franciaországban bevezetett tiltást az egész Unió területére terjessze ki. A levél elolvasható itt. […]

December végén megjelent a jogszabály (UCPD irányelv) végleges szövege a Hivatalos Lapban. A tagállamoknak két éven belül kell majd az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat megalkotni. Információink szerint erre hazánkban várhatóan már ez év tavaszán sor fog kerülni. A JRC vizsgálata a kérdés pénzügyi és a vásárlóerővel kapcsolatos összefüggéseiről hamarosan lezárul, várhatóan 2020 februárjában hozzák nyilvánosságra a megállapításokat. A vizsgálat eredményeinek bemutatása már megkezdődött az EP IMCO bizottságában, ahol a megszólaló képviselők mind élesen elítélték az élelmiszeripar szerintük egyértelműen a fogyasztókat megtévesztő gyakorlata ellen és sajnálták, hogy nem került be a tiltott gyakorlatokat felsoroló mellékletbe. Tervünk, hogy összegyűjtjük és eljuttatjuk a NÉBIH-hez az uniós jogszabályban szereplő, és a hazai jogba átültetendő jelölési kötelezettségre válaszként megfogalmazódó vállalati stratégiákat. A beszélgetésen elhangzottak alapján korántsem egyértelmű számukra, hogy a különbség jelzése korántsem egyértelműen pozitív marketing üzenet, különös tekintettel a kérdést évek óta kísérő politikai felhangú, negatív kormányzati kommunikációra. […]

December elején az Agrárkamarával közös levélbe kértük az EMMI illetékes államtitkárát, hogy az elmúlt időszakban készült NETA kutatásaikat bocsájtsák a rendelkezésünkre. Január közepén érkezett meg a válaszuk és benne egy összefoglaló az elvégzett kutatásokról. Ennek vezetői összefoglalójából idézünk: „Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a 2011-es bevezetése óta a kezdeti pozitív eredmények ellenére a népegészségügyi termékadó hosszabb időtávon nem érte el az eredeti célját, mert tartósan nem csökkentette az egészségkockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását, az eredmények nem utalnak a lakosság egészségtudatosságának tartós javulására. Megállapítható továbbá, hogy nem látszik igazolódni a gazdasági szereplők azon félelme, hogy a NETA tartós gazdasági károkat okoz, hiszen a vizsgált vállalkozások hosszabb távú jövedelmezősége javulást mutatott. Az értékelés alapján a törvény hatásossága az egészséges táplálkozás előmozdítása szempontjából összességében nem ítélhető kielégítőnek az elmúlt nyolc évre visszatekintve. Az eredmények és a nemzetközi tapasztalatok alapján, rövid időn belül a hatásosság növelését célzó ajánlások kidolgozására kerül sor az OGYEI megbízásából.” […]

2020. január 31-ével megszűnt az Egyesült Királyság Európai Uniós tagsága, vagyis a Brexit egyik mérföldkövéhez érkeztünk. A folyamatnak még közel sincs vége, ugyanis számos változás előkészítését még véghez kell vinni, számunkra leginkább az exportlehetőségek alakulása (vám kérdések), illetve a jövőben várható élelmiszerszabályozási változások lesznek különösen érdekesek. Az Európai Bizottság tájékoztató és kérdés-felelet dokumentuma az Egyesült Királyság uniós kilépésének kapcsán elérhető itt. […]