A Safe Advocacy Europe nevű civil szervezet “We Value True Natural” címmel kampányba kezdett. A kezdeményezés célja, hogy rámutasson arra, hogy az élelmiszerek címkéin sok esetben félrevezető módon alkalmazzák a “természetese” jelzőt és felhívja az Európai Bizottságot arra, hogy gondoskodjon a megfelelő jogszabályi definíció megalkotásáról az állításokról szóló 1924/2006 rendelet módosításával. […]

November 9-én publikálták annak az uniós vizsgálatnak az eredményét, amelynek célja annak felmérése volt, hogy a származási hely kötelező jelölését előíró már hatályban lévő, uniós jogi eszközök hatásosak, hatékonyak, koherensek-e, valamint hoznak-e bármiféle hozzáadott értéket a céljuk, az ágazat igényei tekintetében. Azt is megnézték, hogy merültek-e fel új problémák a bevezetésük óta. A vizsgálat készítői a 1337/2013 EU rendeletet a fentiek tekintetében megfelelőnek találták, de a következő kiegészítő megállapításokat tették: […]

Az Igazgatóság által elkészített háttéranyag és a munkacsoport javaslata alapján az Elnökség elfogadta a FÉSZ induló álláspontját a frontoldali tápértékjelölés uniós harmonizációja kapcsán induló jogalkotási munkához. „A FÉSZ támogatja a frontoldali tápértékjelölés kifejezési formájának uniós harmonizációját, mert többféle rendszer egyidejű létezése jelentős mértékben akadályozhatja az áruk szabad áramlását és a vállalatok versenyképességét. Elengedhetetlennek tartjuk ugyanakkor, hogy a tápértékjelölés ezen kiegészítő formájának alkalmazása továbbra is önkéntes maradjon a vállalkozások számára.”  Bár valós tagállami állásfoglalást igénylő jogalkotásra még elég sokáig nem kell számítani, ugyanakkor az Európai Bizottság hamarosan hatástanulmányt készít a témában. Ezért várható, hogy a kormányzattól akár rövid időn belül megkeresést kapunk a hazai élelmiszer-feldolgozók álláspontját illetően. […]

Az elmúlt hónapok munkájának eredményeként valamennyi szakbizottságba delegáltunk FÉSZ-tagvállalati szakértőt, emellett a szélesebb körű egyeztetés érdekében részt veszünk a különböző háttérmunkacsoportok munkájában, ahol az Élelmiszerkönyv módosításai, illetve a KMÉ-védjegy kritériumainak meghatározása van napirenden. A háttérmunkacsoportok közül a leginkább a hús és hal háttérmunkacsoport működik intenzíven. Itt közel vagyunk ahhoz, hogy négy termékkategóriában adjunk javaslatot a NÉBIH részére a KMÉ-követelményekre (virsli/párizsi, szalámi, kolbász, friss sertéshús). A tej háttérmunkacsoportban a nyers tej KMÉ-kritériumainak kialakítása zajlik, várhatóan lassan le is zárul. […]

A FAO novemberi webináriumának célja az volt, hogy a klímaváltozás, és a koronavírus óriási kihívásainak kezelése mellett felhívja a figyelmet: nem szabad elfeledkeznünk azokról a milliárdokról, akik nem jutnak megfelelő és elegendő élelmiszerhez. […]

2020. november 5-én a FAO és az ENSZ hivatalosan is megalakították az „Élelmiszer Koalíciót” (Food Coalition), amely egy önkéntes alapon szerveződő szövetség, amelynek célja, hogy több ágazat és számos piaci szereplő részvételével támogassa a globális élelmiszerellátás biztosításához szükséges innovatív kezdeményezéseket, növelje az élelmiszer-ellátási rendszerek ellenállóképességét és a jelenleginél fenntarthatóbb pályára helyezze őket. […]

Az ITM által beterjesztett, a nem-élelmiszerlánc termékekere vonatkozó UCPD irányelv átültetését célzó törvénymódosítási javaslatot a Parlament novemberben részletesen tárgyalta, majd el is fogadta. Ez így továbbra is „csak” a nem élelmiszerlánc termékekre vonatkozik majd. […]

A Parlament elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényt. A változások érintik többek között a személyi jövedelemadót, a társasági adót, a jövedéki adót, valamint a kisvállalati adót. A részletekről itt és itt olvashatnak részletesen. […]

A régóta várt dedikált élelmiszeripari GINOP pályázat előző kiírásából maradt mintegy 5 milliárd Forint. Ezt a maradványt egy módosított konstrukció keretében kívánják „kiosztani” az élelmiszeripari vállalkozások számára. Megjelent az Irányító Hatóság honlapján társadalmi egyeztetésre a felhívás, amelyhez december 10-ig várnak észrevételeket. A felhívástervezet 1. mellékletében felsorolt TEÁOR-besorolású, dedikáltan élelmiszeripari középvállalkozások számára nyitott pályázat keretében 30-500 millió Ft összeg közötti támogatás nyerhető el. A bizonyos esetekben 100%-ig előfinanszírozott támogatás vissza nem térítendő részének arányát csökkenteni lehet a felhívástervezet 4.4.2.4. pontjában felsorolt vállalásokkal, egyes esetekben 90%-kal. Nem támogatható a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés. A 3.1-es pont részletezi, hogy a támogatást milyen tevékenység esetén lehet felvenni. Korábban támogatást elnyert vállalkozások, vagy olyan vállalkozások, akiknek partner/kapcsolt vállalkozásaik korábban e felhívás keretében nyertek támogatást, nem vehetnek részt a programban. […]

A tíz államot összefogó Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), valamint Kínai Népköztársaság, Japán, Koreai Köztársaság, Ausztrália és Új-Zéland november közepén virtuálisan aláírta a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség megállapodást (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP). Az egyezmény (amelyben a résztvevők adják a világ népességének és GDP-jének közel 30 százalékát) tíz év alatt fokozatosan vámmentessé teszi az árukereskedelem legalább 92 százalékát, erősíti az ellátási láncot azáltal, hogy a blokkon belül vagy onnan származó alkatrésszel gyártott minden terméket saját eredetűnek ismer el, és szabályozza az e-kereskedelmet. A partnerségi megállapodáshoz csatlakozó államok egyszerűsítik a vámkezelést, megnyitják egymás előtt a szolgáltatási szektor legalább 65 százalékát, és szabályokat állítanak fel az adatkezelésre. A megállapodás egyelőre nem lépett életbe, arra külön ratifikációs eljárás vonatkozik. […]