A belga élelmiszeripari szövetség (FEVIA) vállalási rendszert indított a csomagolás témakörében (www.emballages2025.be). A hat nagy vállalás a következő: A műanyagcsomagolások 65 %-ának újrahasznosítása 2023-ra (uniós követelmény: 2025-ben legalább 50 %, 2030-ban 55%) Az újrahasznosított italcsomagolások aránya 2025-re eléri az 50%-ot 2022-re az italcsomagolások 90%-át visszagyűjtik és újrahasznosítják (uniós előírás: 2025) 2025-re minden csomagolás lehetőség szerint újrahasznosítható, újrafelhasználható vagy biológiailag lebomló legyen A háztartáson kívül keletkező csomagolási hulladék jelenleg szelektíven gyűjtött mennyisége a kétszeresére emelkedik 2025-re. A természetben eldobált hulladék mennyisége 2020-ra 20%-kal való csökkentése, ebben a háztartási hulladék által képviselt arány pedig a felére csökkenjen 2025-re. A résztvevő vállalatok eddig 40 vállalást tettek. […]

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemrég kiadott jelentésében az európai országok körforgásos gazdasági stratégiáit gyűjtötte össze. A jelentés célja a szinergiák azonosítása és a lehetséges együttműködések alapjait előkészíteni. Magyarország – a körforgásos gazdasággal kapcsolatos bármilyen szintű kormányzati álláspont hiányában – természetesen nem szerepel a tanulmány listájában. A jelentés elérhető itt. […]

A World Resources Institute, a World Bank Group és az ENSZ Környezetvédelmi Programja közös jelentést adott ki, amely szerint a világ népességének növekedése miatt újra kell gondolni az élelmiszertermelés globális kérdéseit. (a jelentés elolvasható itt: https://wrr-food.wri.org/) A jelentésben egy több, mint 20 pontból álló „étlapot” állítottak össze a valóban fenntartható élelmiszerellátás eléréséhez, az ahhoz vezető úton a most és a közeljövőben várható problémák kezelésére. A célok 2050-ig történő eléréséhez 3 fő hiányosságot azonosítottak: Az élelmiszerterme lés: A 2010-es termeléshez képest 56%-al több termény-kalóriára lesz szükség 2050-ben a becslések szerint. A termőterületek: A jelenlegi technológiák és fejlődési görbék alapján még egy India méretű terület kellene a szükséges kalória előállításához. Az üvegházhatású gázokhoz alkalmazkodás: A megnövekedő agrártermelés hatására a várható ÜHG kibocsátás 11 gigatonnával (Gt) nőne, ugyanakkor ha tartani akarjuk a 5°C globális felmelegedési célt, akkor csak 4 Gt növekményt engedhetünk meg az agrártermelésben. […]

Az egyutas műanyagokat szabályozó új uniós irányelvhez kapcsolódó háttérdokumentációk elkészítésére a Bizottság által felkért konzorcium megkezdte a konkrét munkálatokat. Ennek értelmében idén ősszel, október 18-án érintetti egyeztetést tartanak Brüsszelben. A FoodDrinkEurope számít a meghívásra. Információik szerint az előkészítő munka 7 fejezetre oszlik az alábbiak szerint: […]

Június 24-én előadást tartottunk az ITM által szervezett nemzetközi körforgásos gazdasági konferencián, amelyen ismertettük az iparági közös manifesztumunkat, valamint azokat a pontokat, amelyek mentén az élelmiszeripar szereplői igyekeznek saját tevékenységük során a fenntarthatóságot, a körforgásosságot támogatni, ezen belül pedig kiemelten a termelés során keletkező élelmiszerveszteségeket csökkenteni. Júliusban részt vettünk több ITM által szervezett ülésen is. Külön foglalkoztak a csomagolás, vagy csomagolószer kérdésével, amelynek alapvetően az a célja, hogy a termékdíj hatályát magára a csomagolószerre hagyják-e meg a mostani felállás szerint, vagy áttérjünk-e a csomagolásra (ez esetben a termék + csomagolás együtt) a hatályt tekintve. Előzetes álláspontunk szerint a jövőben kötelezően bevezetendő EPR amúgy is csak az utóbbit tudja értelmezni, hiszen a gyártó a termék előállításakor tudja megadni a pontos kibocsátott mennyiségeket. Az ITM felé elmondtuk, hogy ezt a kérdést már csak a készülő EPR keretében szeretnénk értelmezni, és nem a mostani termékdíj szabályozás egyik módosításaként, tehát egyértelműen a csomagolásra helyezhető a hatály. Ezen a véleményen vannak az egyeztetésben részt vevő szervezetek is (CSAOSZ, OKSZ, MGYOSZ, stb..) Július végén került sor az eddigi utolsó egyeztető fórumra az ITM-ben, amelyen két fő esemény történt: egyrészt az ITM bemutatott egy nem hivatalos ötletet az EPR terveket illetően, valamint személyi változásokról is értesülhettünk. […]

Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szóló segédleteket ingyenesen letölthetik az élelmiszer-vállalkozások erről az oldalról. A legutóbbi FUSIONS becslés alapján (2016) a teljes lánc mentén keletkező élelmiszerhulladékok mintegy ötöde a feldolgozás során keletkezik, azonban ez a becslés nem tud különbséget tenni a ténylegesen elkerülhetetlen és a megelőzhető pazarlás között, valamint fontos látni, hogy kevés adatból tudtak dolgozni a felmérést készítők. Az élelmiszeripari megelőzési lehetőségekkel foglalkozó kiadvány elkészítésében a FÉSZ is részt vett. […]

Az Egészségügyi Világszervezet jelentésében arra a következtetésre jut, hogy az ivóvízben található jelenlegi mikroműanyag mennyiség a rendelkezésre álló korlátozott információ alapján nem jelent egészségügyi kockázatot. A szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy további kutatások szükségesek, beleértve a szabványos vizsgálati módszerek kidolgozását is. […]

Az Infostart oldalon júniusban megjelent az MNB részletes neta emelési és kiszélesítési koncepciója. Erre mi is hasonlóan részletes választ írtunk, amely meg is jelent ugyanott és elolvasható itt. Az anyagot megküldtük az Agrárminisztériumnak is. A Parlament honlapjáról értesülhettünk a Magyarország 2020. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részleteiről, amely szerint a Népegészségügyi Termékadóból származó bevétel 77 milliárd forintra emelkedik a 2019-es évre előirányzott 57 milliárd forintról. Ez 35%-os emelkedést jelent. Ugyanakkor a frissen benyújtott adócsomag tervezetekben nem szerepel a NETA módosítása. Az AM, PM, EMMI, MEH vezetői részére a NAK-al, és a MAGOSZ-al közös levelet írtunk, amelyben egyfelől magyarázatot kérünk a nagymértékű tervezett bevétel növekmény okára, valamint kérjük az egyeztetésekbe bevonásunkat. A hivatalos válasz szerint a növekmény oka elsődlegesen az év közben beérkezett adatokra épülő pontosabb prognózis. Nem hivatalos információk ugyanakkor arra utalnak, hogy az ősz folyamán változtatásokat szeretne a kormányzat a NETÁ-val kapcsolatban, ez pedig akár a termékkör bővítése is lehet, méghozzá a pálmaolaj tartalmú termékek vonatkozásában. A munkacsoportban résztvevő szakágazati képviselőkkel az egyeztetéseket megkezdtük, az AM által kért háttértámogatást folyamatosan biztosítjuk. Fontos fejlemény, hogy a pálmaolajjal kapcsolatban eddig elsősorban az előállításával kapcsolatos környezetvédelmi problémák merültek fel mind globális, mind hazai szinten. Most azonban a NETA miatt az olaj egészségügyi hatásai ellen kell érvrendszert felállítani, ami – különösen ismerve az adó eddigi történelme során elsorolt egészségügyi érveink fogadtatását – nem kis kihívást jelent. […]

Franciaországban benyújtották a Szenátushoz azt a módosító javaslatot, mely szerint 2021 januárjától minden élelmiszerre vonatkozó hirdetésben fel kellene tüntetni a Nutri-Score jelölést. A rendszer használata egyébként egyre inkább terjed a mobil applikációknak köszönhetően (pl. Open Food Facts). Németországban is elkezdett a kormány a frontoldali tápértékjelölésen gondolkodni. A Max-Rubner Institut nevű kutatóintézet kidolgozott egy újabb rendszert (MRI), ami gyakorlatilag a tápanyag alapú és az élelmiszer-alapú ismert rendszerek hibridje, a brit profilokon alapul és így néz ki: […]

Ez a bizottság évente egyszer ülésezik, a házigazda ország Kanada. A FAO/WHO szervezet munkájának eredményeként születnek meg azok a szabványok, amelyek a nemzetközi kereskedelem olajozottságát biztosítják. Sok évig eltart, amíg egy tervezetből elfogadott szabvány lesz, ugyanakkor érdemes a belőlük kibontakozó tendenciákra odafigyelni, mert fontos és átfogó képet ad a nemzetközi szabályozási folyamatokról. Most például a jelölési bizottságban egyre jobban kirajzolódik, hogy nemzetközi szinten népszerűek a kormányok körében a figyelmeztető jellegű jelölések (az EU azon kevés tag közé tartozik ebben a szervezetben, amelyek ellenzik ezt). Másrészről ugyanakkor az EU e munka kapcsán is rákényszerül, hogy saját, határozott álláspontot alakítson ki az önkéntes frontoldali tápértékjelölésekről. […]