A tervben egyebek között szerepel az élelmiszerek só-, zsír- és cukortartalmának csökkentése és rosttartalmának növelése érdekében megvalósítandó együttműködés az érintett szereplőkkel. Ennek során amennyiben az önkéntes termékfejlesztés nem hozza az elvárt eredményt, úgy a kormány kötelező célértékeket fog kitűzni. Ugyancsak ebben az időszakban kívánják felmérni a cukros italokra kivetett adó hatásait, meghatározni a többszörösen feldolgozott élelmiszerek („ultra-processsed foods”) fogalmát és tanulmányozni az adalékanyagok egészségre gyakorolt hatásait. Tervezik ezen felül a Nutri-Score rendszer bevezetését a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is, valamint a rendszer nemzeti és nemzetközi promócióját (beleértve a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottságok munkáját is). […]

Szeptember 22-én publikálta az Egészségügyi Világszervezet azt a kiadványát, melyben állástfoglal többek között a cukros italok és szeszesitalokkal kapcsolatos fiskális eszközök alkalmazása mellett. A dokumentum szerint az adók hozzájárulnak a népegészségügyi problémák megoldásához, bevételt teremtenek az állami kötségvetés számára még a csalások vagy elkerülő magatartások megléte mellett is. Ráadásul ezeket az adókat olyan progresszív intézkedéseknek tartja, amelyek az alacsony jövedelmű rétegeknek kedvez, ha az egészségügyi ellátás költségeit és államháztartásra rakodó terheit figyelembe vesszük. A kiadvány letölthető innen. […]

AZ ÉFOSZ és a NAK vezetői a NETA-ról tárgyaltak az egészségügyi államtitkár asszonnyal. A megbeszélésen dr. Horváth Ildikó megnyugtatta a résztvevőket, hogy a közeljövőben az adó emelése, hatályának kiterjesztése nem várható. Sok észrevétellel egyetértett és ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező hónapok során folytatni fogja az egyeztetéseket a két szervezettel. […]

Elsődleges összetevők származási helyének jelölése Az uniós útmutató még mindig nem jelent meg, állítólag október/november folyamán várható a kiadása. Az újjáalakuló élelmiszerszabályozási munkacsoport első, november 13-án délutánra összehívott ülését ennek a témának szenteljük majd.   A tej és a tej, mint összetevő kötelező származási hely jelölése: Olaszország hosszabbít A vonatkozó nemzeti jogszabály 2020. március végéig, tehát gyakorlatilag az uniós jogszabály alkalmazási kötelezettségének időpontjáig hatályban marad Olaszországban.   Tápértékjelölés Németországban lezajlott az az 1600 fős fogyasztói kutatás, ahol négy rendszert önkéntes frontoldali tápértékjelölési rendszer teszteltek le. Ennek célja annak összehasonlítása volt, hogy az egyes piktogramok mennyiben segítenek orientálódni a hétköznapi életben a táplálkozás szempontjából és mennyire érthetőek önmagukban. Az eredmények alapján az illetékes német miniszterasszony úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat eredményét irányadónak tekintik, és úgy gondolják, hogy mivel az európai harmonizált modell bevezetésétől nagyon messze állunk, javasolni fogja, hogy Németországban is kerüljön nemzeti rendszerként bevezetésre a Franciaországban kifejlesztett „Nutri-score” frontoldali tápértékjelölési rendszer. […]

A titán dioxid (e171) használatát Franciaország – az EU közösségi szintű szabályozását bizonyos tekintetben felülbírálva – betiltaná 2020. január 1-től. A Bizottság szakértői munkacsoporti ülésén szeptember 16-án foglalkozott a titán dioxid francia betiltási tervével. Szeptember 26-án pedig az állandó szakértői bizottsági ülésen is napirendre tűzték a kérdést. Információink szerint a magyar Agrárminisztérium ugyanazon az állásponton van, mint a tagállamok többsége, vagyis ezt a kérdést nem így kéne kezelni, ahogy a franciák akarják, hanem közösségi szintű megoldást kéne találni. A szeptember 26-i ülésén is ez volt a többségi tagállami vélemény. A Bizottság nem igazán nyilvánított véleményt, inkább kivár azzal az indokkal, hogy hamarosan feláll az Ursula von der Leyen féle új bizottsági apparátus, és addig a jelenlegi gárda már csak ügyvivő, de nem döntéshozó szerepet tölt be. Ez a pozíció mindenképp furcsa, ugyanis a Bizottság is azt kéne, hogy szorgalmazza, hogy közösségi megoldás legyen, és ne egy-egy tagállam szintjére kerüljenek le az ilyen ügyek. […]

Ebben a hónapban rövid ülést tartott a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, ahol a minisztérium képviselői elmondták, hogy a korábban elmondottaknak megfelelően a közeljövőben elfogadásra kerül a vonatkozó jogszabály. Tehát a szakbizottságok létszámát 15 főben maximalizálják, nő az ipari képviselők aránya a bizottságban, a szavazati jog átruházhatóvá válik, az érdekképviseletek pedig felelősséggel tartoznak majd azért, hogy a szakágazatokban megtörténjék a tervezetekkel kapcsolatos, szükséges információáramlás. Az ülésekről hangfelvétel fog készülni, mely alapján jegyzőkönyvet készítenek majd. Szeretnék az elektronikus szavazás lehetőségét bevezetni. Csak a magyarországi gyártóhellyel is rendelkező cégek képviselői lehetnek majd tagok a szakbizottságokban. Az érintett vállalkozások számára fontos eredmény, hogy megmarad az önálló jégkrémbizottság, nem kerül beolvasztásra a tejes szakbizottságba. […]

A vállalások munkacsoportunk ülésén, valamint a legutóbbi elnökségi ülésen is téma volt „Együtt a fogyasztókért” kezdeményezésünk megújítása. A 2014-ben indított, népegészségügyi célú kezdeményezés keretében tett vállalások túlnyomó többsége teljesült, lezárult. Áttekintve az eddig vállalásokat, látható, hogy öt évvel a rendszer elindítását és az első körös vállalások kifutását követően valóban helye van egy a mai kihívásokhoz igazított „Együtt a fogyasztókért 2.0” életre hívásának. A rendszer frissítése, naprakésszé tétele érdekében a népegészségügyi témájú vállalások felújításán túl új, aktuális témákat is érdemes bevonni. A munkacsoport és az Elnökség is egyetértett abban, hogy a környezeti fenntarthatóság és a felelős vállalati viselkedés által a hazai gazdasági környezetre gyakorolt kedvező hatások lennének a leginkább kívánatos vállalás-fejlesztési irányok. […]

Továbbra sem látható biztosan, hogy a tavasszal elindított, 7 pontos élelmiszeripari cselekvési tervet mikor tudja érdemben tovább tárgyalni az Agrárminisztérium. Az ITM ugyanakkor készít egy saját élelmiszeripari fejlesztési stratégiát, ami várhatóan még idén ősszel elkészül. […]

Az Európai Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) szeptember 25-án szavazta meg a már elviekben elfogadott UCPD irányelv módosítást, változatlanul hagyva benne a kettős minőségre vonatkozó szövegrészt. Ez azt jelenti, hogy az irányelv módosítás terv szerint halad a szokásos jogalkotási folyamaton előre. Szeptemberben egy a szlovák kormányzat megbízásából készített tudományos jellegű cikk jelent meg, amelyben a kettős minőség kérdésével foglalkoznak. Az angol nyelven elérhető cikk egy friss kutatás eredményeit mutatja be, amely szerint a megkérdezettek több, mint 80%-át zavarja a kettős minőségi gyakorlat létezése. A cikk említi, hogy a csehek körében ez arány 90%-os, és a többi Közép-Kelet Európai ország lakossága is elutasítja ezt a gyakorlatot. A cikk szerint az emberek többsége jogi tiltást szeretne az ügy megoldására. A csehek által notifikált fogyasztóvédelmi törvénytervezet módosításhoz (2019/258/CZ) Ausztria és a Bizottság is részletes véleményt küldött, ezért november 29-ig meghosszabbították a várakozási időszakot. […]

A WTO keretein belül befejezett panaszeljárás nyomán az USA 7,5 mrd dollárnyi kompenzálási lehetőséget kapott a jogszerűtlen európai repülőgépgyártói támogatások (Airbus) nyomán.  Az Amerikai Kereskedelmi Hivatal (USTR) nem is tétlenkedett és bemutatták már az októbertől érvényes új vámtételeket. Ezek többségében a német, brit, spanyol és francia termékeket érintik, szerepel a listán mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek is és természetesen repülőgépek is. Sajnos a listára felkerültek Magyarországról származó termékek is: sajtok, sertés-termékek, tejtermékek, gyümölcsök, gyümölcslevek is. A teljes lista elérhető innen. […]