A levél célja, hogy az európai döntéshozók (Európai Bizottság, az EU soros elnöksége, az Európai Parlament) tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a következő időszakban a Közös Agrárpolitikába teljes mértékben beépüljenek az európai Zöld Megállapodás vonatkozó elvei, célkitűzései. A nyílt levél az aláíró szervezetek listájával együtt itt megtalálható. […]
Habár számos tagállam (és a kormányzat felé a FÉSZ többször is) jelezte, hogy nem ért egyet annak bevezetésével, július végén elfogadott uniós gazdasági csomag (lásd a gazdasági körképben) részeként elfogadták és 2021. január 1-jétől bevezetik új uniós forrásként a ún. az “EU-műanyagadót” (0,8 EUR/nem feldolgozott műanyag kg-ja). Ez Magyarországot, mint tagállami befizető ország, érinti. Habár a befizetést tagállami szinten kell megtenni, de a forrást félő, hogy a hazai vállalkozások adják majd. Magyarország esetében ez az adónem 2021-2027 között előzetes számítások alapján 50-60 mrd Ft közvetlen éves befizetést jelentene az EU-s büdzsébe. A rendelkezésre álló információk alapján Írország, Franciaország, Csehország, Németország, Szlovákia, Hollandia, Dánia, Litvánia, Finnország és Luxemburg nem tervezi bevezetni. Spanyolország és Románia, valamint Ausztria tervezi. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tagállami szándékok gyorsan változnak. A hivatalos magyar álláspontot még nem tudtuk megismerni, ugyanis az ITM teljesen elzárkózik a párbeszédtől. További csatornákon, más kormányzati felektől próbálunk megbízható információt szerezni a napokban. A Varga Mihály pénzügyminiszternek írt levelet itt olvashatják. […]
Az Országgyűlés július 3-án elfogadta az egyszer használatos műanyagokról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében külön rendeletben ültetheti át a kormány az egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv elemeit a magyar jogrendbe. Mint ismeretes, a javaslat első parlament elé benyújtott változatát visszavonták a műanyagipari érdekképviselet hatására, így most az elfogadott változat már nem tiltja be rövid határidővel a vékonyfalú műanyag hordtasakok (ami gyakorlatilag zöldség-gyümölcs, ill. péksüteményes bevásárló zacskókat jelenti) forgalmazását. Legutóbbi információink alapján az irányelvhez várt iránymutatás (amely meghatározza, hogy pontosan mi számít egyszer használatos műanyagnak) továbbra is késik. […]
A nyáron Plakovics László miniszternek írt levelünkre elutasító hangvételű választ kaptunk az ITM részéről. Szeptemberben FMCG szakmai szervezetekkel együtt közös levélben fordultunk Palkovics Lászlóhoz, összefoglalva álláspontunk kulcs elemeit a körforgásos gazdasági csomag dossziéival kapcsolatban. A hónapok óta tárgyalt témákban legutolsó információink szerint szeptemberre volt várható egy újabb ITM javaslatcsomag, azonban ez nem érkezett meg. A májusban kiszivárgott tervezetek kapcsán tudomásunk szerint az ITM eddig javaslataival több döntéshozó sem elégedett, ezért alapos átdolgozáson vannak az anyagok: mind a hulladékhatóság, a hulladékgazdálkodás, a betétdíj, valamint a szelektív gyűjtési és hasznosítási rendszereket illetően újra kell írnia az ITM-nek a terveket. Reményeink szerint az általunk beküldött, az állami szerepvállalás növelése helyett piaci mechanizmusokat preferáló javaslatokat ezúttal felhasználják. Az ITM-be küldött levél itt olvasható, választ még nem kaptunk. Az MGYOSZ részletes jogi állásfoglalást küldött be az ITM-be a hulladékgazdálkodási koncessziós ITM tervezethez. Az alapvetően jogi állásfoglalás több ponton is jogszabály ellenesnek, megvalósíthatatlannak ítélte az ITM tervezetét. Mint azt itt olvashatják, az ITM nem adott érdemi választ az MGYOSZ-nak. A FÉSZ kezdeményezésére a partner szakmai szervezetekkel közösen bemutathattuk álláspontunkat a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) fenntarthatósági igazgatójának, Kőrösi Csabának. A megbeszélés pozitív és konstruktív volt. Megtudtunk, hogy Áder János kérdése nyomán a kormány szándékait illetően mik az irányok: […]
Jelen pillanatban nincs információnk arra nézve, hogy a NETA kiterjesztése, emelése, változtatása szerepelne akár a PM, akár az EMMI aktuális munkái között. Ez sajnos azonban már nem jelent sokat, az elmúlt évek során megtapasztaltuk, hogy az egyes minisztériumok egymás elől is rejtegetik terveiket az utolsó pillanatokig. […]
Szeptember 23-án webináriumot szervezett az elismert élelmiszeripari internetes portál, a Foodnavigator. Az online konferencia célja volt, hogy ismertesse az iparági trendeket az élelmiszerek sótartalmának csökkentése érdekében. Emellett ismertették, hogy milyen hatással lenne a lakosságra a sóbevitel általános csökkentése. A nívós szakportál már lezajlott, és várható webináriumai itt megtalálhatók […]
A TÉT platform szeptember 29-én cukorcsökkentés témában szervezett online reggelit. Az „Édes élet, kevesebb cukorral” című eseményen Dr. Bánáti Diána tartott általánosabb előadást a cukorcsökkentés és helyettesítés témájában, majd Hack-Handa Tünde ismertette az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. cukorfogyasztással és az édesítőszerekkel kapcsolatos kutatásának eredményeit. Az előadások utáni panelbeszélgetésben a FÉSZ ügyvezetője is részt vett, kiemelve az együttműködés szükségességét, és a NETA nem megfelelő mivoltát a kérdés kezelésére. […]
Információnk szerint a COVID miatt csúszik az idei OTÁP felmérés, jelenleg az adatok elemzése zajlik. Mindenesetre az OGYÉI szeretne még idén elkészülni. […]
Folyamatban van a közétkeztetési rendelet módosítása, az élelmiszeripar szempontjából javarészt technikai jellegű változtatások várhatóak. Információink szerint a jogalkotó szándéka egyrészt az, hogy a cukortartalom számítását oly módon könnyítsék meg a közétkeztetők (és a beszállítók) számára, hogy a 1169/2011/EU uniós (jelölési) rendelet előírásával szinkronba hozva nem a hozzáadott, hanem az össz-cukortartalom számítása (és betartása) kerül előírásra. A változással párhuzamosan a napi energia-tartalom százalékában számított, megengedett cukor-arányt is növelik. A másik várható változás a „teljes értékű gabona” kifejezés bevezetése a „teljes kiőrlésű gabona” fogalom mellé. A definíció megalkotása folyamatban van, várják a javaslatainkat is az ügyben a következő napokban. A cél az, hogy minél teljesebb formában kerülhessenek be a gabonák, álgabonák és magvak az élelmiszerekbe és ezáltal ösztönözzék az élelmiszerek tápanyag-, különösen rost-tartalmának javulását. […]
Nem csitul a vita a kizárólag növényi alapanyagokból álló élelmiszerek elnevezése körül. Várhatóan október közepén fog az EP tárgyalni arról, hogy használhatóak lesznek-e a hagyományosan pl. a hús-termékek elnevezéseként alkalmazott kifejezések (pl. vegán-burger). Mindkét fél határozottan képviseli az álláspontját: a húsipar szerint a fogyasztókat megtévesztik ezek a kifejezések és meg kell tiltani az alkalmazásukat a hagyományok védelmében (is). A növényi termékek előállítói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ezeket a termékeket a fogyasztók pontosan ismerik, és a nevükben szereplő kifejezések épp a megfelelő tájékoztatás jegyében kerülnek oda, mert ezek írják le a legjobban, hogy milyen jellegű ízélményre számíthat a fogyasztójuk. Másrészt meggyőződésük, hogy a Bizottság F2F-stratégiájában szereplő, a növényi alapú termékek fogyasztásának növelését célzó egyértelmű szándék megvalósíthatóságának mondana ellent a tiltó szabályozás. A parlamenti vita ezért is érdekesnek ígérkezik, tudósítani fogunk a fejleményekről. Új európai szervezet is alakult a növényi alapú termékek fogyasztásának elősegítése érdekében: […]