About Vörös Attila

This author has not yet filled in any details.
So far Vörös Attila has created 945 blog entries.

SUP irányelv

Steiner Attilával folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a SUP irányelv átültetésére készülő kormányrendelet azért késik, mert felismerve a covid járvány nyomán kialakult helyzetet, amiben most az egyszer használatos műanyagoknak fontos egészségvédelmi szerep jut, igyekeznek olyan megoldást találni, ami jobban figyelembe veszi a körülményeket. Hogy mi ez a megoldás, azt elmondása szerint hamarosan megtudjuk majd a tárca kommunikációjából. […]

Tagállami műanyagadó

Steiner Attila államtitkárral és Hízó Ferenc helyettes államtitkárral márc. 17-én folytatott megbeszélésünkön jelezték, hogy továbbra sem áll a kormány szándékában átterhelni a kibocsátó vállalkozásokra a tagállami műanyagadó mértékét (0,8 EUR / nem újrahasznosított műanyag), de azt látnunk kell, hogy az évi 50-60 mrd Ft mértékű nemzeti szinten jelentkező kiadást valahogy csökkenteni kell majd, akár a kibocsátott műanyagok mennyiségének visszafogásával, akár az újrahasznosítási arány jelentős javításával. Ebben a témában is várják javaslatainkat. […]

Hulladékgazdálkodási törvény módosítása

Az Országgyűlés 2021. február 22-én elfogadta az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény AB-döntés következtében kialakított módosításait. A február 25-én kihirdetett, március 1-jével hatályos törvény itt megtalálható. Mint ismeretes, az először 2020. december 15-én benyújtott törvénytervezetben a köztársasági elnök számos kifogásolható passzust azonosított, és normakontrollra elküldte az Alkotmánybíróságra. Az AB ezek közül a hasznosítható hulladék után fizetendő kompenzáció hiányát ítélte Alaptörvény-ellenesnek. A módosított törvényjavaslat alapján a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékáért (az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladéka, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladéka, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladéka, a visszaváltási díjas rendszer hulladéka) kompenzációt kérhet az átvevőtől (a koncesszortól). Mértéke alku tárgya, szerződésben kell rögzíteni az átvevővel. Megegyezés hiányában a MEKH határozatban dönt. A törvényt tudomásunk szerint azóta sem küldték EU-s notifikációra, aminek az a jelentősége, hogy az Európai Bizottság számára minden olyan technikai szabályt meg kell mutatni, ami érinthető az áruk és szolgáltatások szabad unión belüli áramlását. A törvény további kérdéseket is nyitva hagy, amelyeket a kommunikáció alapján rendeletekben szabályoznak majd. Várhatóan ezeket már megküldi majd a magyar kormány az unió felé notifikációs eljárásban. […]

Bemutatták az EU ökogazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervét

Március 25-én Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos újságírók előtt bemutatta a Bizottság ökogazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervét. A biztos bevezetőjében kijelentette, hogy a „vegyszeres beavatkozás nélkül előállított termékek egészségesebbek” hagyományos társaiknál és az ökotermelés kevesebb környezeti is terheléssel jár, emiatt Európában és világszerte egyaránt nő a kereslet az ökotermékek iránt. […]

Magyarországon is forgalomba hozhatók a más tagállamokban forgalomba hozott frontoldali tápértékjelöléssel ellátott termékek

Az uniós közös piacon forgalmazott élelmiszerek közül várhatóan egyre több terméken jelenik meg önkéntes frontoldali tápértékjelölés grafikus ábrázolás (Nutriscore, Traffic Light, Nordic Keyhole, Nutrinform Batteria). Az ehhez kapcsolódó bizonytalanság tisztázása érdekében feltett kérdésünk alapján az Agrártárca levélben megerősítette azon álláspontunkat, hogy más EU-tagállamokban jogszerűen forgalomba hozott frontoldali tápértékjelöléssel ellátott termékek hazánkban forgalmazhatók, feltéve, hogy a jogszabályban előírt magyar nyelvű (kiegészítő) tájékoztatás a hazai vásárlók rendelkezésére áll. […]

Frontoldali tápértékjelölés

Újabb tudósok csatlakoztak az Európai Bizottságnak írt nyílt levéllel a Nutri-Score rendszer uniós szintre emelését támogatók közé. A 269 tudós és 21 egészégügyi szervezet aláírásával ellátott felhívás kéri a rendszer kötelezővé tételét, hivatkozva annak tudományos megalapozottságára és várható pozitív népegészségügyi hatására. A francia fejlesztésű rendszert ellenzők oldalán pedig már nem csak az olasz NutrInform rendszer népszerűsítése van terítéken, belátva a francia rendszer tudományos megalapozottságát, hanem kialakulóban van egy „mediterrán egységfront”, ahol már felvetődött egy védjegy megalkotásának javaslata is a FAO által is egyértelműen előnyösként elismert mediterrán diéta védelmében (mint egészséges, sok zöldséget, halat, egészséges, telítetlen zsírokat és kevés hústerméket tartalmazó, a rövid ellátási  láncokra épülő étrend). A frontoldali tápértékjelölési rendszerekre vonatkozóan szakmai cikket jelentettünk meg egy új együttműködés keretében a Trade Magazinban. […]

Növényi-alapú élelmiszerek tagozat

Az európai jogalkotási folyamatban zajlik a CMO rendelet (a Közös Piaci Szervezetekről szóló 1308/2013 (EU) rendelet) módosításának következő, befejező szakasza, ahol a Tanács, a Parlament és a Bizottság közösen dönt a beérkezett módosító javaslatok sorsáról és véglegesítik a jogszabály szövegét. Várhatóan április végén terítékre kerülhet az ún. 171-es EP módosító is, melynek tétje az, hogy az uniós élelmiszerjelölési rendelkezések közül kiemelve, egyedülálló módon tovább szigorítják-e a tejtermékek fogyasztását egészségügyi, etikai, környezetvédelmi megfontolásokból kiváltani akaró fogyasztók számára szánt növényi alapú termékek jelölési kötöttségeit. A hústermékek helyettesítő termékeire vonatkozó hasonló célú módosítót az EP nem szavazta meg, a végső vitába tehát csak a tejtermékek helyettesítőit célzó rendelkezés került. A FÉSZ növényi-alapú élelmiszerek tagozat javasolta a módosító elvetését kérő álláspontjának továbbítását a magyar álláspontot kidolgozó agrártárca felé, mely kérést a FÉSZ e célból összehívott rendkívüli elnökségi ülése kis többséggel, de elfogadta. Ennek megfelelően a tagozat szakmai álláspontját tartalmazó levelet megküldtük az AM felé. További részletek az elnökség számára írt háttéranyagunkban található itt. […]

Megjelent a nem állami laboratóriumokról szóló AM-rendelet

2021. március 10-én megjelent a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról szóló 8/2021-es AM rendelet. A rendelet szabályozza a nem állami laboratóriumok engedélyezési és bejelentési általános szabályait, az adatszolgáltatási kötelezettségeit, illetve a működési kereteket. A FÉSZ már 2019-ben is jelezte, hogy ebben a formában nincs szükség a rendeletre, hiszen az további jelentős adminisztrációs terheket ró az üzemi, és a szolgáltató laboratóriumokra egyaránt. Továbbá hangsúlyoztuk, hogy az üzemi laboratóriumok működési keretei megfelelőek, azonban a kormányzat ennek ellenére döntött úgy, hogy mindenképpen megalkotja az ezzel kapcsolatos rendeletet. A rendelet a hosszú egyeztetéssorozat ellenére sok helyen pontosítást igényel, ezért a FÉSZ állásfoglalás kérése érdekében hivatalos levélben is megkereste az illetékes Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályt. A kapott válasz itt olvasható. […]

Magyar Élelmiszerkönyv és a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegy aktualitások

Az utóbbi hetekben számos előrelépés történt a Magyar Élelmiszerkönyv különböző szakbizottságaiban, és tovább bővültek a KMÉ-védjegy pályázati lehetőségei. elindult a munka az Édesipari és Kávé szakbizottságban (2-231-es, és 2-84-es irányelvek felülvizsgálata) folyamatban a van a Tartósítóipari szakbizottságban a 2-603-as, savanyúságok irányelv felülvizsgálata március elején került sor a Hús-hal szakbizottság következő ülésére, ahol a QUID Útmutató aktualizálása, a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírásának áttekintése, valamint a növényi alapú húsanalógok névhasználatának jogi szabályozása volt napirenden a KMÉ-védjegynél a házityúkra vonatkozó kritériumok kialakítása a végéhez közeledik elindult a friss pulykahús KMÉ-kritériumainak egyeztetése már benyújthatók a pályázatok a húskészítményekre vonatkozó KMÉ-re februárban és márciusban megvoltak az első egyeztetések a száraztésztára, és a lisztre vonatkozó KMÉ-kritériumok meghatározása érdekében. február közepén sor került a marhahúsra vonatkozó KMÉ-kritériumok következő egyeztetésére. A megbeszélések a közeljövőben folytatódnak. […]

Származási hely jelölés

A francia legfelsőbb bíróság által a közelmúltban a tej, mint összetevő származási helyének kötelező jelölésére vonatkozó nemzeti jogszabály eltörlésére vonatkozó döntése keseríti meg a tejes gazdák és a politikusok szájízét, akik „elfogadhatatlan visszalépésnek” titulálják a döntést. Az Európai Bíróság által korábban kiadott vélemény alapján a francia bíróság március 10-én igazat adott a Lactalis tejipari óriásvállalalatnak, megerősítve, hogy jogszerűtlen volt az állam részéről származási hely jelölési kötelezettséget előírni, a termék származási helye és minősége közötti bizonyítható összefüggés hiányában. A kérdéssel foglalkozó francia EP képviselő szerint a nagyvállalat hozzáállása felelőtlen és elfogadhatatlan, hiszen a most leblokkolt nemzeti jogszabállyal szerinte végre megindult a társadalom igényeinek kielégítése mind fogyasztói, mind arról az oldalról, hogy a gazdák méltányosabb jövedelemre tehessenek szert, ugyanakkor a kérdésben hamarosan újra megnyílik az uniós vita és közös fellépés lehetősége, aminek eredményességéhez nagy reményt fűz. […]