Az egyszer használatos műanyagokról szóló (SUP) irányelv hazai végrehajtása szerint 2022-január 1-jétől a SUP irányelv hatálya alá tartozó termékcsomagolások forgalmazása is regisztráció, ill. jelentéskötelessé válik! Határidő: 2022. január 15. Kérjük, ezért feltétlenül ellenőrizzék, hogy az Önök által használt csomagolóanyagok érintettek-e! További részletek a hírlevél fenntarthatósági fejezetében. […]
2022 január 21-ig továbbra is lehet véleményt mondani az Európai Bizottság konzultációjának keretében. A szokásoknak megfelelően most is egy kérdőívet kell a résztvevőknek kitölteni, melyben különféle alternatív lehetőségeket lehet választani/véleményezni az uniós állatjóléti szabályozás felülvizsgálata keretében. Az előzetes ütemterv szerint a feltárt hiányosságokat pótló és a tudomány legújabb eredményeit figyelembe vevő előírásokat tartalmazó jogszabály-tervezet 2023 negyedik negyedévére születhet majd meg. A kérdőívet itt lehet kitölteni. […]
Reformuláció: ismét nagyon fontos témává válik az egészség-irányú termékfejlesztés, a fenti szabályozási területek közül a FOP és a tápanyag-profilok megalkotása egyértelműen ebbe az irányba mutatnak. A só, a cukor és a telített zsírok állnak továbbra is a középpontban, a cukor esetében egyre inkább várható az összcukor-tartalom fontossá válása. A rostbevitel ösztönzése szintén napirenden lesz. Egy 22 tagországon átívelő uniós projekt [...]
A F2F stratégia keretében várható szabályozási témákról 2022-ben várhatóan megjelenő uniós jogszabály-tervezetek, jelentések: Tavasszal megismerhetjük a végleges EFSA álláspontot a tápanyag-profilokról: milyen tápanyagokra javasolt fókuszálni a jogszabály megalkotása során. Zöld állítások alátámasztása: előírások jönnek annak érdekében, hogy csak tudományos alapú számításokkal megalapozott állításokat lehessen tenni (ez a jogszabály nem csak élelmiszerekre vonatkozik majd). Harmonizált csomagolás-újrahasznosíthatósági jelölés: elképzelhető, hogy a csomagolási irányelv felülvizsgálata kapcsán érkezik ilyen javaslat. Harmonizált FOP tápértékjelölés, NutriScore/Nutrinform: az uniós jelölési kérdésekkel foglalkozó jogszabálytervezet megjelenése 2022 4. negyedévében várható. Ugyanakkor még ez év végéig megjelenhet a JRC kiegészítése a 2020 elején a tápértékjelölés témájában megjelent uniós jelentéshez (amely többek között a jelenleg használatos önkéntes FOP rendszereket is bemutatja). Közben a háttérben és a piacon zajlanak az események, így például hazánkban is egyre több terméken megtalálható a Nutri-Score védjegyet tartalmazó FOP jelölés, a FÉSZ elnöke és ügyvezető igazgatója pedig a hónapban találkozott De Lutio nagykövet úrral, aki ismertette Olaszország érveit a NutrInform alkalmazása mellett. Mint ismeretes, Olaszország nem támogatja a Nutri-Score típusú színezett, értékelő FOP jelölési rendszereket, így a találkozón ennek hangot is adott képviselőjük. A FÉSZ álláspontja továbbra is az, hogy a tagsága megosztottsága miatt a harmonizációt támogatja, de nem teszi le a voksát egyik jelenleg javasolt rendszer mellett sem. Közben Olaszország versenyhivatala november 22-én bejelentette, hogy öt ügyben is vizsgálatot indít a Nutri-Score használatával összefüggésben. A vizsgálat célja természetesen annak a kiderítése lesz, hogy a rendszer használata tisztességtelen forgalmazói magatartásnak tekinthető-e. A hatóság egyúttal hozzátette, hogy a Nutri-Score védjegy alkalmazása megtévesztheti a fogyasztót azáltal, hogy a terméket nem az azt elfogyasztó személy étrendjének és életmódjának részeként értékeli. A hatóság emellett hozzáteszi, hogy a tápértékjelölési rendszer versenyjogi aggályokat is felvethet mivel a zöld színnel értékelt termékeket támogatja. A hivatal a francia alapítású Yuka mobil applikáció ellen is vizsgálatot indított (az app segítségével kiszámolható/megtekinthető többek között egy adott termék Nutri-Score beorolása), mivel nem tartja világosnak, hogy a termékek összehasonlítása milyen kritériumok alapján történik. Származási-hely jelölés: A F2F startégiára vonatkozó tanácsi és parlamenti vélemények, valamint a Bizottság álláspontja alapján szinte biztosan kiterjesztésre kerül a jelölési jogszabály módosításakor a származási helyre vonatkozó jelenlegi jelölési kötelezettség újabb termékcsoportokra (a már elterjedt tagállami gyakorlatok mintájára), várhatóan legalább a tejre és húsra, mint összetevőkre is. Dátum-jelölés: háttérmunka zajlik annak érdekében, hogy a jelenleg használatos terminológiát esetleg az élelmiszer-pazarlás szemszögéből hatékonyabbra cseréljék a jogszabály-felülvizsgálat során. A tagállamok előzetes álláspontjának kialakításának érdekében az AM megküldte állásfoglalás kérése céljából a szakmai szövetségek részére a dátum jelölés lehetséges megjelenítési módozatait. Élelmiszer-adók: az Európai Bizottság összegzést készíttet 2022-ben a jó gyakorlatokról és a tapasztalatokról (“Mapping of Fiscal Measures and Pricing Policies Applied to Food, Non-alcoholic and Alcoholic Beverages”), az uniós rákellenes cselekvési terv részeként. A tanulmány elkészülte után az Euróópai Bizottság fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy új adóügyi intézkedések bevezetését javasolja a tagállamoknak, a cukor és az üdítők vonatkozásában. […]
November 17-én tartotta záró konferenciáját a GLOPACK projekt (Granting society with Low environmental impact innovative Packaging) a fenntartható és innovatív élelmiszer-csomagolási megoldásokkal, azok fejlesztési irányaival foglalkozó, az Európai Unió Horizon 2020 keretprogramja által támogatott projektje, mely a csomagolás-fejlesztés három nagy területére koncentrál: a biológiai alapú, biológiailag lebomló, az aktív és az intelligens csomagolóanyagok. A november 17-i rendezvényen a projekt tapasztalatait osztották meg. Az egyes részterületek eredményeit összefoglaló videók: […]
Az EU-ban körülbelül 22 millió KKV működik, ezek közül közel 290 000 élelmiszer- és italgyártó. A KKV-k hozzájárulásának, alkalmazkodásának biztosítása a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerekre való európai átálláshoz fontos része az európai fellendülés sikeres megvalósításának és Európa ellenálló képességének kiépítésében. A december 7-i webinárium megtekinthető ITT. […]
Az élelmiszeripari területen is nagy tapasztalatokkal rendelkező Denkstatt üzleti tanácsadó cég november 24-én webináriumot tartott, ahol bemutatta a Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) ún. Net Zero szabványát. Az SBTi Corporate Net-Zero Standard a világ első keretrendszere a vállalati nettó nulla kibocsájtási célérték meghatározásához, a klímakutatás eredményeit felhasználva. Olyan útmutatást, kritériumokat és ajánlásokat tartalmaz, amelyekre a vállalatoknak tudományosan megalapozott nettó nulla célokat kell kitűzniük, és amelyek összhangban állnak a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ban történő korlátozásával. […]
A COP 26 klíma-csúcs lezárultával több agrár és élelmiszeripari szervezet adott hangot csalódottságának azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalásokon gyakorlatilag “megfeledkeztek” az élelmiszer-rendszerek klímaváltozásra gyakorolt hatásáról. Pedig a klíma-csúcs által tett vállalásban szereplő globális metán-kibocsátás csökkentésében például pont meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak és a fogyasztói vádak egyre erősebb kereszttüzében is az élelmiszer-előállítás áll. Bár abban mindenki egyetért, hogy többet kellene foglalkozni a klímaválság kapcsán az élelmiszereink előállításával, ugyanakkor a szervezetek reakcióinak részletei jól bemutatják az agrárium szereplői között fennálló vélemény-különbséget azzal kapcsolatban, hogy milyen lépésekre lenne szükség. […]
A 2021 első felében megjelent törvénymódosítások és az augusztusban megjelent koncessziós kiírás alapján a közeljövőben valamennyi hulladék az állam tulajdonába kerül, amelynek kezelését 2023. július 1-jétől 35 évre kiszervezi egy kiválasztott koncesszor részére. További pontos részletek egyelőre nem ismertek, és a pályázatot benyújtó MOL-tól sem sikerült több információt szerezni. A jelenlegi jogszabályokból részletek híján továbbra sem állapítható meg, hogy a koncesszori rendszer fenntartása mennyibe fog kerülni az élelmiszeripari vállalkozásoknak, és azt milyen formában kell majd finanszírozni. A tervek szerint a koncesszor látja el a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatokat és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését is. A rendszer működtetésének mechanizmusát szintén a koncesszor határozza meg, a díjat pedig szintén a MEKH javaslata alapján az ITM rögzíti miniszteri rendelet formájában. Azon termékek esetében, ahol visszaváltási-, vagy EPR díj kerül bevezetésre, ott ez a mostani termékdíjat fogja felváltani az uniós szabályok szerint. […]