About Vörös Attila

This author has not yet filled in any details.
So far Vörös Attila has created 1121 blog entries.

Egyszer használatos műanyagok

Az egyszer használatos műanyagokról szóló (SUP) irányelv hazai végrehajtása szerint 2022-január 1-jétől a SUP irányelv hatálya alá tartozó termékcsomagolások forgalmazása is regisztráció, ill. jelentéskötelessé válik! Határidő: 2022. január 15. Kérjük, ezért feltétlenül ellenőrizzék, hogy az Önök által használt csomagolóanyagok érintettek-e! További részletek a hírlevél fenntarthatósági fejezetében. […]

Állatjólét: uniós társadalmi egyeztetés indult

2022 január 21-ig továbbra is lehet véleményt mondani az Európai Bizottság konzultációjának keretében. A szokásoknak megfelelően most is egy kérdőívet kell a résztvevőknek kitölteni, melyben különféle alternatív lehetőségeket lehet választani/véleményezni az uniós állatjóléti szabályozás felülvizsgálata keretében. Az előzetes ütemterv szerint a feltárt hiányosságokat pótló és a tudomány legújabb eredményeit figyelembe vevő előírásokat tartalmazó jogszabály-tervezet 2023 negyedik negyedévére születhet majd meg. A kérdőívet itt lehet kitölteni. […]

Egyéb kiemelt témák 2022-ben a F2F keretében

Reformuláció: ismét nagyon fontos témává válik az egészség-irányú termékfejlesztés, a fenti szabályozási területek közül a FOP és a tápanyag-profilok megalkotása egyértelműen ebbe az irányba mutatnak. A só, a cukor és a telített zsírok állnak továbbra is a középpontban, a cukor esetében egyre inkább várható az összcukor-tartalom fontossá válása. A rostbevitel ösztönzése szintén napirenden lesz. Egy 22 tagországon átívelő uniós projekt [...]

F2F stratégia keretében várható szabályozási témák

A F2F stratégia keretében várható szabályozási témákról 2022-ben várhatóan megjelenő uniós jogszabály-tervezetek, jelentések: Tavasszal megismerhetjük a végleges EFSA álláspontot a tápanyag-profilokról: milyen tápanyagokra javasolt fókuszálni a jogszabály megalkotása során. Zöld állítások alátámasztása: előírások jönnek annak érdekében, hogy csak tudományos alapú számításokkal megalapozott állításokat lehessen tenni (ez a jogszabály nem csak élelmiszerekre vonatkozik majd). Harmonizált csomagolás-újrahasznosíthatósági jelölés: elképzelhető, hogy a csomagolási irányelv felülvizsgálata kapcsán érkezik ilyen javaslat. Harmonizált FOP tápértékjelölés, NutriScore/Nutrinform: az uniós jelölési kérdésekkel foglalkozó jogszabálytervezet megjelenése 2022 4. negyedévében várható. Ugyanakkor még ez év végéig megjelenhet a JRC kiegészítése a 2020 elején a tápértékjelölés témájában megjelent uniós jelentéshez (amely többek között a jelenleg használatos önkéntes FOP rendszereket is bemutatja). Közben a háttérben és a piacon zajlanak az események, így például hazánkban is egyre több terméken megtalálható a Nutri-Score védjegyet tartalmazó FOP jelölés, a FÉSZ elnöke és ügyvezető igazgatója pedig a hónapban találkozott De Lutio nagykövet úrral, aki ismertette Olaszország érveit a NutrInform alkalmazása mellett. Mint ismeretes, Olaszország nem támogatja a Nutri-Score típusú színezett, értékelő FOP jelölési rendszereket, így a találkozón ennek hangot is adott képviselőjük. A FÉSZ álláspontja továbbra is az, hogy a tagsága megosztottsága miatt a harmonizációt támogatja, de nem teszi le a voksát egyik jelenleg javasolt rendszer mellett sem. Közben Olaszország versenyhivatala november 22-én bejelentette, hogy öt ügyben is vizsgálatot indít a Nutri-Score használatával összefüggésben. A vizsgálat célja természetesen annak a kiderítése lesz, hogy a rendszer használata tisztességtelen forgalmazói magatartásnak tekinthető-e. A hatóság egyúttal hozzátette, hogy a Nutri-Score védjegy alkalmazása megtévesztheti a fogyasztót azáltal, hogy a terméket nem az azt elfogyasztó személy étrendjének és életmódjának részeként értékeli. A hatóság emellett hozzáteszi, hogy a tápértékjelölési rendszer versenyjogi aggályokat is felvethet mivel a zöld színnel értékelt termékeket támogatja. A hivatal a francia alapítású Yuka mobil applikáció ellen is vizsgálatot indított (az app segítségével kiszámolható/megtekinthető többek között egy adott termék Nutri-Score beorolása), mivel nem tartja világosnak, hogy a termékek összehasonlítása milyen kritériumok alapján történik. Származási-hely jelölés: A F2F startégiára vonatkozó tanácsi és parlamenti vélemények, valamint a Bizottság álláspontja alapján szinte biztosan kiterjesztésre kerül a jelölési jogszabály módosításakor a származási helyre vonatkozó jelenlegi jelölési kötelezettség újabb termékcsoportokra (a már elterjedt tagállami gyakorlatok mintájára), várhatóan legalább a tejre és húsra, mint összetevőkre is. Dátum-jelölés: háttérmunka zajlik annak érdekében, hogy a jelenleg használatos terminológiát esetleg az élelmiszer-pazarlás szemszögéből hatékonyabbra cseréljék a jogszabály-felülvizsgálat során. A tagállamok előzetes álláspontjának kialakításának érdekében az AM megküldte állásfoglalás kérése céljából a szakmai szövetségek részére a dátum jelölés lehetséges megjelenítési módozatait. Élelmiszer-adók: az Európai Bizottság összegzést készíttet 2022-ben a jó gyakorlatokról és a tapasztalatokról (“Mapping of Fiscal Measures and Pricing Policies Applied to Food, Non-alcoholic and Alcoholic Beverages”), az uniós rákellenes cselekvési terv részeként. A tanulmány elkészülte után az Euróópai Bizottság fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy új adóügyi intézkedések bevezetését javasolja a tagállamoknak, a cukor és az üdítők vonatkozásában. […]

GLOPACK: „bio-cirkuláris” polimer csomagolóanyagok

 November 17-én tartotta záró konferenciáját a GLOPACK projekt (Granting society with Low environmental impact innovative Packaging) a fenntartható és innovatív élelmiszer-csomagolási megoldásokkal, azok fejlesztési irányaival foglalkozó, az Európai Unió Horizon 2020 keretprogramja által támogatott projektje, mely a csomagolás-fejlesztés három nagy területére koncentrál: a biológiai alapú, biológiailag lebomló, az aktív és az intelligens csomagolóanyagok. A november 17-i rendezvényen a projekt tapasztalatait osztották meg. Az egyes részterületek eredményeit összefoglaló videók: […]

Az Európai Zöld Megállapodás KKV-kre gyakorolt hatásáról tartott webináriumot az EURACTIV

Az EU-ban körülbelül 22 millió KKV működik, ezek közül közel 290 000 élelmiszer- és italgyártó. A KKV-k hozzájárulásának, alkalmazkodásának biztosítása a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerekre való európai átálláshoz fontos része az európai fellendülés sikeres megvalósításának és Európa ellenálló képességének kiépítésében. A december 7-i webinárium megtekinthető ITT. […]

Új szabvány a zéró ÜHG kibocsájtás eléréséért

Az élelmiszeripari területen is nagy tapasztalatokkal rendelkező Denkstatt üzleti tanácsadó cég november 24-én webináriumot tartott, ahol bemutatta a Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) ún. Net Zero szabványát. Az SBTi Corporate Net-Zero Standard a világ első keretrendszere a vállalati nettó nulla kibocsájtási célérték meghatározásához, a klímakutatás eredményeit felhasználva. Olyan útmutatást, kritériumokat és ajánlásokat tartalmaz, amelyekre a vállalatoknak tudományosan megalapozott nettó nulla célokat kell kitűzniük, és amelyek összhangban állnak a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ban történő korlátozásával. […]

COP26 és élelmiszer-előállítás

A COP 26 klíma-csúcs lezárultával több agrár és élelmiszeripari szervezet adott hangot csalódottságának azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalásokon gyakorlatilag “megfeledkeztek” az élelmiszer-rendszerek klímaváltozásra gyakorolt hatásáról. Pedig a klíma-csúcs által tett vállalásban szereplő globális metán-kibocsátás csökkentésében például pont meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak és a fogyasztói vádak egyre erősebb kereszttüzében is az élelmiszer-előállítás áll. Bár abban mindenki egyetért, hogy többet kellene foglalkozni a klímaválság kapcsán az élelmiszereink előállításával, ugyanakkor a szervezetek reakcióinak részletei jól bemutatják az agrárium szereplői között fennálló vélemény-különbséget azzal kapcsolatban, hogy milyen lépésekre lenne szükség. […]

Csomagolási hulladékok

A 2021 első felében megjelent törvénymódosítások és az augusztusban megjelent koncessziós kiírás alapján a közeljövőben valamennyi hulladék az állam tulajdonába kerül, amelynek kezelését 2023. július 1-jétől 35 évre kiszervezi egy kiválasztott koncesszor részére. További pontos részletek egyelőre nem ismertek, és a pályázatot benyújtó MOL-tól sem sikerült több információt szerezni. A jelenlegi jogszabályokból részletek híján továbbra sem állapítható meg, hogy a koncesszori rendszer fenntartása mennyibe fog kerülni az élelmiszeripari vállalkozásoknak, és azt milyen formában kell majd finanszírozni. A tervek szerint a koncesszor látja el a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatokat és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését is. A rendszer működtetésének mechanizmusát szintén a koncesszor határozza meg, a díjat pedig szintén a MEKH javaslata alapján az ITM rögzíti miniszteri rendelet formájában. Azon termékek esetében, ahol visszaváltási-, vagy EPR díj kerül bevezetésre, ott ez a mostani termékdíjat fogja felváltani az uniós szabályok szerint. […]