Június 24-én előadást tartottunk az ITM által szervezett nemzetközi körforgásos gazdasági konferencián, amelyen ismertettük az iparági közös manifesztumunkat, valamint azokat a pontokat, amelyek mentén az élelmiszeripar szereplői igyekeznek saját tevékenységük során a fenntarthatóságot, a körforgásosságot támogatni, ezen belül pedig kiemelten a termelés során keletkező élelmiszerveszteségeket csökkenteni.

Júliusban részt vettünk több ITM által szervezett ülésen is. Külön foglalkoztak a csomagolás, vagy csomagolószer kérdésével, amelynek alapvetően az a célja, hogy a termékdíj hatályát magára a csomagolószerre hagyják-e meg a mostani felállás szerint, vagy áttérjünk-e a csomagolásra (ez esetben a termék + csomagolás együtt) a hatályt tekintve. Előzetes álláspontunk szerint a jövőben kötelezően bevezetendő EPR amúgy is csak az utóbbit tudja értelmezni, hiszen a gyártó a termék előállításakor tudja megadni a pontos kibocsátott mennyiségeket. Az ITM felé elmondtuk, hogy ezt a kérdést már csak a készülő EPR keretében szeretnénk értelmezni, és nem a mostani termékdíj szabályozás egyik módosításaként, tehát egyértelműen a csomagolásra helyezhető a hatály. Ezen a véleményen vannak az egyeztetésben részt vevő szervezetek is (CSAOSZ, OKSZ, MGYOSZ, stb..)

Július végén került sor az eddigi utolsó egyeztető fórumra az ITM-ben, amelyen két fő esemény történt: egyrészt az ITM bemutatott egy nem hivatalos ötletet az EPR terveket illetően, valamint személyi változásokról is értesülhettünk.

Végre megismerhettük az ITM szakmai javaslatát a jövőben bevezetendő kiterjesztett gyártói felelősség rendszerrel kapcsolatban. Az „egy lehetséges megoldás” munkanéven futó anyag azonban alulmúlta a fórum résztvevőinek várakozását kidolgozottság és megalapozottság tekintetében. Korábban arról spekulálhattunk, hogy a 3 lehetséges irány közül (állami, piaci, vagy hibrid) melyik irányban mozdul majd el a Minisztérium szakmai vezetése. Fontos megjegyezni, hogy a javaslat kapcsán többször is kiemelték annak „nem hivatalos” jellegét, ez inkább egy lehetséges megoldás azon inputok alapján, amiket az EPR fórum üléseken január óta hallottak a Minisztérium munkatársai. Saját bevallásuk szerint próbálták az összes elhangzott véleményt egybegyúrni egy közös javaslatba, aminek egy hibrid rendszer lett a végeredménye. A fórumon résztvevő szervezetek többsége az államival szembeni a tisztán piaci megoldásokat támogatta, ezért is érdekes, hogy miként lehet kompromisszumként tekinteni az ITM lehetséges megoldására.

Sajnos a lehetséges megoldás több ponton sincs összhangban az uniós irányelvekkel, míg kulcskérdések tekintetében (kié a hulladék tulajdonjoga az egyes pontokon, mi lesz az NHKV sorsa, kik lennének és milyen arányban az EPR tanácsban, kik milyen felelősségekkel rendelkeznének, stb.) nem ad információt, ezért gyakorlatilag értelmezhetetlen, érdemi véleményezésre alkalmatlan az anyag. Mindazonáltal az ITM-től kapott prezentációt és kísérő leírást megküldtük a témával foglalkozó munkacsoportunk tagjainak, szeptember 10-i véleményezési határidővel.

Időközben az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottságában is tárgyalták az anyagot, amihez összegyűjtésre kerültek tételesen a javaslat hiányosságai is, és itt is ugyanarra a véleményre jutottak a tagok, hogy ez érdemi tárgyalásra alkalmatlan anyag ilyen formában.

Augusztus 29-án került sor egy szűkebb körű egyeztető megbeszélésre, főkánt a betétdíj kérdések kapcsán. Még tavasszal kezdett vita kibontakozni az ITM-ben arról, hogy egy betétdíj hogyan illeszkedhetne az EPR modellhez, aminek az ITM nem adott teret, és arra kérte fel az érintetteket, hogyan egyeztessenek külön, mintegy albizottságként. Az ülésen a KÖZTEGY, a kereskedelmi szövetségek, a MAGYÜSZ, a HNT, a Sörszövetség, a Returpack, valamint a FÉSZ munkatársai vettek részt. Egyértelmű, hogy a megjelentek közül senki sem tartja a hagyományos értelemben vett betétdíjas rendszert járható útnak. A szelektív gyűjtés hatékonyságának javítása érdekében a fogyasztók ösztönzésére olyan megoldásokat lehetne elképzelni, amelyek nem betétdíjként, de pénzbeli támogatást adnak a felhasznált csomagolások (főként PET és üveg) szelektív rendszerbe visszajuttatásáért. Fel kell készülni arra azonban, hogy a közeljövőben ismét a kormány elé kerülhet egy állami betétdíjas rendszerről szóló tervezet. Ehhez megkezdjük az ellenérvek összeállítását.

Dr. Makai Martina helyettes államtitkár asszony – a fórumok eddigi vezetője – a legutóbbi ülésen bejelentette távozását a tárcától, illetve a közigazgatásból is. Augusztus végén az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Fenntarthatósági Államtitkárság egészének jövője kéréses, ugyanis Weingartner Balázs államtitkárt is felmentették pozíciójából. A nem hivatalos hírek szerint A témát ezeután Boros Anita fogja tovább vinni, mint az építésügyért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkárként.