A JRC október 22-én kiadta a „Sugars content in selected foods in te EU: a 2015 bseline to monitor sugras reduction process”. c jelentését (mely elérhető itt).

Ez a dokumentum adja meg három termék-kategóriában (üdítők, reggeliző pelyhek és tejtermékek) azokat a becsült, 2015-ös össz-cukortartalom bázis értékeket 22 európai ország tekintetében, amihez képest várhatóan nézik majd, hogy az uniós cukorcsökkentési program szerint 2020-ra megvalósul-e a 10 százalékos hozzáadott cukortartalom csökkentés.

A dokumentum célja, hogy kiegészítse a tagállami monitoring tevékenységet és alapot nyújtson egy esetleges standard „reformuláció monitorozási” eljáráshoz.

6711  féle  terméket azonosítottak be, ebből:

  • 2967 üdítőitalt (bele nem értve a poralakú koncentrátumokat és az ízesítés nélküli, hozzáadott cukrot nem tartalmazó vizeket)
  • 869 reggelizőpelyhet
  • 2875 tejterméket (bele nem értve a sajtokat és ízesítés nélküli tejeket, de belevéve a növényi alapú italokat és a vizes jégkrémeket is).

(Érdekesség, hogy Magyarországról vették be a legtöbb terméket, 462 darabot.)

A jelentés a cukortartalom és a forgalom súlyozásával beazonosítja azokat a termék-csoportokat, amelyek esetében „létfontosságú” a reformuláció a 2020-as cél elérése érdekében.

A dokumentum azt is megállapítja, hogy mivel az összes termékcsoporton belül nagy szórás van a cukor-tartalom tekintetében az egyes termékek között, bőségesen van tere a reformulációnak.

(Egyébként a jelentés 55. oldalán a kettős mércéről is szó esik abban a kontextusban, hogy a figyelem több szempontból is a reformulációra és a termékösszetételre irányul napjainkban)

Megnézték, hogy a 22 ország közül hol a legmagasabb és hol a legalacsonyabb az ebből a három kategóriából származó cukor-fogyasztás: Hollandia vezet napi 50 g/fővel, a legkevesebbet a görögök fogyasztják 12 g/nap értékben, a magyarok az átlagban vannak a 25 g napi fogyasztással. A régión belül hozzánk képest több cukor fogy a cseheknél, a szlovákoknál, a lengyeleknél és az osztrákoknál e három termékcsoportok fogyasztása következtében, egyedül Romániában alacsonyabb hozzánk képest az érték. Összevetve az elhízottsági adatokkal, szerintem ezek számunkra a cukorfogyasztás szempontjából kedvező következtetések levonását engedhetik meg.

Az 56. oldalon van egy összefoglaló táblázat, amely országonként megadja mindhárom termék-kategóriában, a 2015-ös súlyozott átlag összcukor-tartalmat és az ehhez képest elérendő 2020-as célt.

Emlékeztetőül: a nyáron elkészült a dossziénk, amely az ÉFOSZ honlapján elérhető itt. Elektronikus formában megküldésre került a nemzeti cselekvési terv kidolgozásában és a NETA emelésében érintett döntéshozók számára. Decemberben találkozót tervezünk ebben a kérdésben az érintett tárcákkal.