Dánia nem csak Európában, de a világban is az elsők között készített klímastratégiát és fogadott el 2021 október elején egy olyan agrár klíma-megállapodást, amelynek célja az ország élelmiszerrendszerei által kibocsájtott üvegházhatású gázok és nitrogén mennyiségének csökkentése, 2030-ig az 1990-es szint kevesebb, mint felére redukálva azt. A terv többek között kilátásba helyez egy európai szinten is kimagasló értékű támogatási programot a növényi-alapú fehérjék témájában. Ennek keretében egy öko alapprogram (eco-scheme) keretében öt évre 78 millió euró értékű összeget bocsájtanak az emberi táplálkozásra szánt növényi-alapú fehérje terményeket előállító gazdák rendelkezésére bónusz formájában, valamint létrehoznak egy olyan támogatási alapot, amelyben 2030-ig évente 90 millió eurónak megfelelő összeggel támogatják a növényi-alapú élelmiszerek kifejlesztését és promócióját. Egy már meglévő, uniós finanszírozású környezettechnológiai programot pedig kiterjesztenek a növényi-alapú termékek feldolgozásához szükséges berendezésekre is.

A kormány emellett öt évre 35 millió eurós támogatást ad egy „zöld fehérje” stratégia elkészítéséhez, amelyből a fermentációval előállított fehérjékkel és a sejtből tenyésztett hússal kapcsolatos, valamint az állati takarmányokra vonatkozó fejlesztéseket is támogatják majd. Szintén említésre méltó, hogy 2020-ban létrehozták a Dán Növényi-fehérje Hálózatot, amely a dán Agrárminisztérium anyagi és szellemi támogatásával, 100 ipari, tudományos és kormányzati szereplő összefogásával ügyködik azon, hogy lendületet adjon az országban a növényi-alapú termékek fejlesztésének és előállításának. Ezzel a dán kormány elismerte, hogy a növényi-alapú élelmiszereknek központi szerepe van a zöld átmenet megvalósításában és Dánia a világ első olyan országa lett, amely kimondottan fejleszteni kívánja a növényi-alapú termékek hazai szektorát. A dán élelmiszer-gyártás pedig szemmel is jól látható összegű támogatást kap ahhoz, hogy jó esélyekkel indulhasson a növekvő népszerűségű kategória világpiacán is.