
Az élelmiszeripari vállalatok tudatában vannak annak, hogy termékeik előállítása és fogyasztása hatást gyakorol környezetünkre. A hosszú-távú fenntarthatóság biztosítása érdekében az európai élelmiszergyártók közös célkitűzése a termékeik és eljárásaik környezetvédelmi hatékonyságának folyamatos fejlesztése amellett, hogy igyekeznek megfelelni a fogyasztók élelmiszerbiztonságra, tápértékre, egészségre, használati kényelemre vonatkozó igényeinek.
Az élelmiszergyártók évek óta sokat tesznek a környezetvédelmi fenntarthatóság érdekében, így önkéntesen csökkentik energia- és víz-felhasználásukat, valamint lépéseket tesznek a hulladékgazdálkodás és a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása terén is. Az élelmiszeripar tisztában van társadalmi felelősségével és elkötelezett az (alapanyagait is biztosító) természeti környezet megóvása iránt.
Az élelmiszerlánc különböző szintjein végzett tevékenységek különböző nagyságú környezeti terheléssel járnak. A fenntartható termelés és fogyasztás elérésére irányuló stratégiának éppen ezért integrált megközelítést kell alkalmaznia, amely vonatkozik az összes fázisra és szereplőre.
Az élelmiszeripar működési területe szűken vett értelemben abból áll, hogy felvásárolja a mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokat és magas minőségű élelmiszerekké alakítja át azokat. Ebben a szakaszban a elkerülhetetlen környezet terhelése, így például az energia-felhasználás és az üvegházgáz kibocsájtás, az erőforrás- és hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízgazdálkodás, valamint a csomagolás. Ugyanakkor a környezet terhelése szempontjából nagy jelentőségű tevékenységek zajlanak az előállítási folyamatot megelőző és követő élelmiszerlánc-szakaszokban is. Az egyes szereplők kapcsolata ebből a szempontból is rendkívül összetett, éppen ezért (a fogyasztókat is beleértve) valamennyi résztvevő együttműködésére, közös felelősség-vállalására van szükség a fenntartható élelmiszerlánc kialakítása érdekében. Minden egyes szereplőnek saját tevékenységén belül folyamatos erőfeszítéseket kell tennie a környezettudatosság javítása érdekében, a partnerek pedig erre ösztönözhetik illetve ebben segíthetik is egymást.
Alapanyagaink (fenntarthatóság az élelmiszerlánc elején)
Erőforrás-hatékonyság és hulladék-gazdálkodás
Energia és klímaváltozás
A szénlábnyom fogalma, alkalmazásának lehetőségei és korlátai az élelmiszeriparban
Vízgazdálkodás
Szállítás és disztribúció
Fogyasztóink szerepe a környezetvédelmi céljaink elérésében
Termékdíj: a 2010-es változások összefoglalva
Beszámoló a Climate Smart Food c. konferenciáról