A szerkezetében az európaihoz hasonló magyar élelmiszeripar az európai élelmiszeripar termelési értékének 1 % -a körüli részesedéssel az Európai Unió tagállamai között a 16. helyen áll.
Termelési érték |
Alkalmazottak száma |
Vállalkozások száma |
2.615 Milliárd Ft a harmadik legnagyobb |
91.987 fő a második legnagyobb |
regisztrált vállalkozások száma 12.463 |
működő vállalkozások száma 6.565 |
||
4 fő feletti vállalkozások száma 2.698 |
||
kevesebb, mint 10 főt alkalmaz 86 % |
||
Beruházások teljesítmény értéke |
Élelmiszer-fogyasztás a háztartások egy főre jutó összes kiadásának százalékában |
10-49 főt alkalmaz 11 % |
6,9 Milliárd Ft |
23% |
50-249 főt alkalmaz 2,5 % |
250 és annál több főt alkalmazó 0,5 % |
Az ágazat helye a nemzetgazdaságban
A hazai élelmiszeripar központi és meghatározó szereplője a biztonságos élelmiszerellátásnak és jelentős részt vállal a nemzetgazdaság export-tevékenységében, ezáltal egy nagy rendszer részeként az egyéb ipari és szolgáltatási szektorok egész sor vállalakozásának működéséhez járul hozzá és fontos befizetője a költségvetésnek.
Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság teljesítményéből az EU-belépést követő években és a világgazdasági válság hatására csökkent.
A magyar élelmiszeripar szakágazatai
Az ország természeti adottságainak köszönhetően évszázados hagyományokkal rendelkező szakágazat a borászat, a húsfeldolgozás, a malomipar, a sütőipar, a tejfeldolgozás, a zöldség-gyümölcs feldolgozás és a növényolaj gyártás. A termelés átlagos szintje ugyanakkor folyamatosan csökken és valamennyi élelmiszerágazat kénytelen belföldi piacvesztéssel.
Vállalkozások száma, ezek megoszlása nagyság alapján
Az ágazat vállalkozásainak döntő többsége, mintegy 96 %-a mikro- kis- és közepes méretű vállalkozás. A termelési érték több, mint 70 %-át ugyanakkor a nagyvállalatok állítják elő. A korszerű technológiával rendelkező, jelentős részben külföldi tulajdonú nagyvállalatok kötődéseik, kooperációs kapcsolataik révén az Európai Unió élelmiszeriparának szerves részét képezik, ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások egy része, tőkehiány és alacsony élőmunka hatékonyságuk révén a jelen gazdasági és szabályozási környezetben versenyképességük biztosítása és javítása érdekében sok esetben segítségre szorul.
Foglalkoztatás az élelmiszeriparban
A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számából az élelmiszeripar részesedése csökken, jelenleg (mintegy 92 ezer fővel) 3 százalék körül van. Ezzel a feldolgozóipar második legnagyobb ágazatának számít.
Külkereskedelem
A Magyarországon előállított élelmiszerek 70 %-a belföldön, 30 %-a külföldön kerül értékesítésre. Magyarország nettó élelmiszeripari exportőr, ugyanakkor az élelmiszeripari import nagysága növekszik, az exporton belül pedig a feldolgozott élelmiszerek aránya folyamatosan csökken. Az agrár-exportból a feldolgozott élelmiszer-export mintegy 67 % -ot képvisel. A behozatal a régi tagállamokból növekedett leginkább, a kivitelünk pedig az Európai Unió 11 új tagállamába és a harmadik országokba bővült legjobban. Magyarország legnagyobb uniós exportpiaca Németország, ezt követi Románia és Olaszország. A teljes agrárimport több, mint 95 %-a európai országokból érkezik. Az EU-ból érkező importot tekintve a régi tagországok részesedése 70, az újaké 30 százalék, a legtöbb importáru Németországból, Hollandiából és Lengyelországból kerül Magyarországra.