A fogyasztói tájékoztatás

Az egyértelmű és széleskörű tájékoztatást biztosító élelmiszerjelölés (címkézés) a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy megalapozottan válasszák ki az általuk megvásárolni kívánt élelmiszereket. Az élelmiszerek jelölése (címkézés) rendkívül szigorúan szabályozott az Európai Unióban, a csomagolásokon látható információk jelentős részének feltüntetését uniós és hazai jogszabályok írják elő. Természetesen az önkéntesen feltüntetett tájékoztatás sem tévesztheti meg a fogyasztókat.

Jogi környezet

A 1169/2011 EU rendelet teremti meg az élelmiszereken feltüntetett fogyasztói tájékoztatás jogi keretét. Ez a rendelet határozza meg a kérdéskört érintő általános alapelveket, felelősségi köröket, csakúgy, mint azokat a szigorú előírásokat, amelyek célja, hogy az élelmiszerek jelölése minden esetben egyértelmű, érthető és olvasható legyen.

Emellett az 1924/2006 EU rendelet tartalmazza az engedélyezett, egészségre vonatkozó állítások listáját (ezeket az állításokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, az EFSA jóváhagyta). Az állításokról bővebben az OÉTI honlapján javasolt tájékozódni.

A jelölésre vonatkozó aktuális jogszabályokat, magyar nyelvű útmutatókat a NÉBIH és a Földművelésügyi Minisztérium és az OÉTI folyamatosan frissülő honlapjain célszerű nyomon követni.

2014. december végén ráadásul új fejezet kezdődött az élelmiszerjelölés európai történetében, mert számos előírás megváltozott annak érdekében, hogy Európa-szerte egységes formában megjelenített, még teljesebb tájékoztatást nyújtó, jobban olvasható címkék kerüljenek az élelmiszerekre.

2016. decemberétől emellett (kevés kivétellel) minden élelmiszeren fel kell majd tüntetni az ún. tápértékjelölést, amely az adott termék 100 grammjára vonatkoztatva megadja a főbb tápanyagok (zsír, szénhidrát, cukor, só) és az energia mennyiségét. Ezzel lényegében összehasonlíthatóvá válik a termékek 100 grammra (vagy folyadékok esetében 100 milliliterre) vetített tápanyagtartalma, lehetővé téve azt, hogy a fogyasztók megalapozottan választhassanak az élelmiszerek közül. Sok esetben azonban ez az információ nem oldja meg teljesen a problémát, hiszen általában nem pontosan 100 grammot fogyasztunk egy termékből, hanem ennél többet vagy kevesebbet, függően az élelmiszer fajtájától és egyéni elhatározásunktól. Ezért célszerű nem csak 100 grammra, hanem javasolt adagra vonatkozóan is megadni a tápanyagok mennyiségét, így a fogyasztók reálisabb képet kaphatnak arról, hogy a valójában mekkora mennyiségű tápanyagot vesznek magukhoz pl. két kocka csoki, három szelet szalámi vagy két deci üdítő elfogyasztásával és ez mekkora százalékát teszi ki egy átlagos fogyasztó napi szükségleteinek (pl. a napi javasolt maximális só- és zsírbevitel hány százalékát teszi ki 20 gramm sajt elfogyasztása).

INBÉ helyett RI

Az új szabályozás lehetővé teszi majd, de nem teszi kötelezővé ennek az egy adagra vonatkozó gyakorlatnak az alkalmazását. Az európai élelmiszeripari vállalatok jelentős része már 2007 óta önkéntesen feltüntette a termékek csomagolásán az adagra vetített értékeket. Magyarországon a Táplálkozás, Életmód, Testmozgás (TÉT) Platform tevékenységének köszönhetően az “Irányadó Napi Beviteli Érték” (INBÉ) néven vált ismertté a fogyasztók és a szakemberek körében ez a jelölési rendszer.

Az új jogszabály következtében az adagra vonatkozó értékek önkéntes feltüntetésének módja kis mértékben eltér majd az INBÉ előírásaitól. A legfontosabb eltérés egyebek mellett az lesz, hogy az “Irányadó Napi Beviteli Érték” kifejezés helyett a csomagolásokon a “Referencia Beviteli Érték” szóösszetételt kell majd feltüntetni. Az INBÉ-vel kapcsolatos változásról szóló tájékoztatás itt található.

Allergének jelölése

Az allergének előrecsomagolt élelmiszereken történő feltüntetése régóta kötelező.
A 2014. december 13. után alkalmazandó új előírások szerint egyrészt az élelmiszerek csomagolásán az összetevőket tartalmazó listában vizuálisan ki kell emelni az allergiát okozó összetevőket (ezek listáját a 1169/2011 EU rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Másrészt az allergén összetevőkről ezután a nem előrecsomagolt élelmiszerek értékesítésekor is tájékoztatni kell a fogyasztókat, vagyis ebben a tekintetben a jogszabály vonatkozik pl. a pékségekben, vendéglátásban, közétkeztetésben értékesített ételekre, élelmiszerekre is.

Referencia beviteli érték
Kvíz: tesztelje tudását
TÉT Platform
EU jelölési jogszabályok
Angol nyelvű útmutató a jelölési rendelethez

allergenek

AZ ÉLELMISZERIPAR SZÁMOKBAN
ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS MINŐSÉG
KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS
KEZDEMÉNYEZÉSÜNK: EGYÜTT A FOGYASZTÓKÉRT