Sajtóközlemény
2013.04.26

Az élelmiszeripar cáfolja a népegészségügyi termékadó eredményességét.

Az élelmiszeripar azonnali szakmai egyeztetéseket javasol a NETA kivezetéséről.

Budapest, 2013. április 25. - Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a hazai lakosság egészségi állapotáért egyedül az élelmiszergyártókat teszi felelőssé. Az OÉTI állításával ellentétben a NETA hatására a lakosság só és cukor fogyasztása érdemben nem változott, az érintett ágazatok vesztesége viszont a nyolcszorosára emelkedett. A dán példa mutatja, hogy a lakosság egészségi állapotán nem az élelmiszerek adóztatásával, hanem kizárólag jól átgondolt népegészségügyi programokkal lehet segíteni.

Sajnos sem a közvélemény, sem az ÉFOSZ nem ismerhette meg részleteiben az OÉTI április 10-i közleményében hivatkozott kutatást, de a publikált összefoglaló alapján feltételezhető, hogy rendkívül kisszámú mintából és számos alaptényező figyelmen kívül hagyásával, tévesen vonták le következtetéseiket a különadó hatásaira vonatkozóan.

Az élelmiszereket sújtó különadó hatására a költségvetés ÁFA-, nyereség- és iparűzési adó-bevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték. Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, uniós támogatás került visszamondásra, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja.

Ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban - a cukor- és a zsíradó eltörlése után – a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul.

Egyes termékek fogyasztásának visszaesése önmagában nem bizonyítja, hogy a fogyasztók egészségesebben étkeznek, valamint, hogy a cukor és só fogyasztásuk csökkent volna. Kiskereskedelmi forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság só és cukor fogyasztása érdemben nem változott a NETA hatására.

A gazdasági szempontokat vizsgálva az OÉTI legmeglepőbb kijelentése az, hogy az érintett vállalkozások jövedelmi helyzete a NETA hatására nem változott, sőt javult. Ez az állítás egyértelműen nem felel meg a valóságnak.  A NAV adatai alapján, az érintett ágazatok mérleg szerinti eredményének összesítetésével megállapítható, hogy a már 2010-ben is meglévő veszteség 2011-re a nyolcszorosára növekedett!

Az OÉTI részéről egyértelmű felelőtlenség a fogyasztók számára a NETA bevezetésével azt sugallni, hogy az érintett termékkörök fogyasztásának csökkentése önmagában elegendő az egészségi állapotuk javulásához, anélkül, hogy a hazai lakosság egészségi állapotának és elhízottságának összetett, valós okait érdemben feltárná és komplex, hosszú-távú felvilágosító programokkal kezelné. Az ÉFOSZ, mint a magyar élelmiszeripart képviselő szakmai szervezet, ezúton is felajánlja konstruktív együttműködési szándékát a Kormányzat felé egy komplex, hosszú-távú népegészségügyi program, az élelmiszerek fogyasztására vonatkozó részének kidolgozásában való részvételre.        

Ezen program kidolgozása és a NETA azonnali kivezetése tárgyában az ÉFOSZ azonnali  szakmai egyeztetéseket kezdeményez a kormányzatnál.

 
Budapest, 2013. április 25.

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
tel: +36 30 860 2604 (Szöllősi Réka)

Konferencia a Világgazdaság szervezésében:
Magyar agrárgazdaság: csodafegyver vagy leszakadó ágazat?
2013.02.25
A Világgazdaság c. lap a fenti címmel konferenciát szervez 2013. március 7-én, melynek helyszíne a Mercure Hotel Budapest Buda lesz (1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.). A konferencia célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy hol tart a magyar mezőgazdaság nyolc évvel az uniós csatlakozás után. A rendezvényt dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitja, a konferencia részletes program megtalálható itt.
Az ÉFOSZ tagjai számára a Világgazdaság 30 % kedvezményt biztosít a regisztrációs díjból!

 

Transz-zsírsavak az élelmiszerekben
2012.12.17
Az ÉFOSZ határozottan támogatja az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmának csökkentésére irányuló szándékot, ennek megfelelően a hazai élelmiszer-feldolgozók már évekkel ezelőtt megkezdték termékeikben a transz-zsírsav tartalom csökkentését. Számos vállalkozás termékei már most megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában szereplő követelményeknek. Együttműködési szándékáról és az eddig elért eredményekről az idei év során Szövetségünk számos alkalommal tájékoztatta az illetékes kormányzati szervek vezetőit.

Jelenleg hazánkban nincs olyan jogszabályi előírás, amely szabályozná a forgalomba kerülő élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy az összes, hazánkban legális forgalomban lévő élelmiszer minden tekintetben megfelel a hatályos uniós és hazai jogszabályi követelményeknek. Ennél fogva érthetetlennek és súlyosan hitelrontónak tartjuk azt a jelenséget, hogy egy olyan OÉTI táblázat alapján folyik a hazai élelmiszer-feldolgozók ellen lejárató kampány, melyben szereplő információk egy része téves, félrevezető, s ez az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégeknek jogtalanul komoly gazdasági kárt okoz.

Az élelmiszer-előállítás és termékfejlesztés, így a transz-zsírsavak "lecserélése" komoly szakmai ismereteket, felkészültséget követel, valamint jelentős beruházásokat, technológiai változtatásokat, új beszállítói szerződések megkötését igényli. E költségek az érintett szakágazatokban a fogyasztói árak emelkedésével is járnak és rendkívül időigényes feladatot jelentenek.

Reméljük, hogy az fogyasztóknak szóló, jövőben tervezett állami oktató és tájékoztató kampányokban nem kerül sor a jogszerűen működő vállalkozások hitelének rontására és a fogyasztói bizalmat csökkentő üzenetek terjesztésére. Ehelyett a vállalkozások együttműködési szándékának pozitív megerősítését tartjuk népegészségügyi és gazdaság-fejlesztési szempontból célravezetőnek.

A transz-zsírsavakról és a zsírok táplálkozásunkban betöltött szerepéről bővebben itt olvashat.

További információ:
Szöllősi Réka titkár
+3630/860-2604

 

Konferencia a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatokról
2012.09.21
Figyelmükbe ajánljuk a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és az Institute of Economics of the Chinese Academy of Social Sciences (IE CASS) közös szervezésében 2012. október 1 és 2. között magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok témakörben megrendezésre kerülő konferenciát.

Ez az őszi esemény egy olyan rendezvénysorozatot nyit meg, amely releváns és hasznos információkkal látja el a résztvevőket és olyan lehetőségeket nyújt számukra, mely az adott régió és a magyar gazdasági szereplők jövőbeli kölcsönös üzleti kapcsolataira és gazdasági növekedésére kiemelkedő hatással lehet.

A konferencia első napjának délelőtti blokkja a kínai makrogazdasági szabályozásokkal foglalkozik, a délutáni előadások a kínai élelmiszeripari és kereskedelmi üzleti lehetőségeket elemzik. A második nap Magyarország kínai turizmusban betöltött szerepét és annak jövőbeni lehetőségeit vizsgálja.

Konferencia címe: Magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok napjainkban

Konferencia dátuma: 2012. október 1-2.

Konferencia helyszíne: Budapest, Magyar Külügyi Intézet

A gálavacsora helyszíne és időpontja: Larus Rendezvényközpont, 2012. október 1., 19.30


A konferencia tervezett teljes programját, jegyárakat a csatolmányban találja. Érdeklődni és jelentkezni a conference@szazadveg-eco.hu email címen lehet.

 

IV. Moniqa Konferencia:Élelmiszer-biztonság a klímaváltozás, az élelmiszerellátás biztonsága és a gazdasági válság globális szemszögéből
2012.09.17
A konferencia célja a már létező és újonnan felmerülő élelmiszerbiztonsági kérdések, a kapcsolódó analitikai és szabályozási kihívások, a klímaváltozás, a globalizáció, a gazdasági válság hatásainak és az élelmiszerellátás biztonságával kapcsolatos problémák tudományos igényű áttekintése, megvitatása...tovább

 

Sajtóközlemény az ÉFOSZ 2012. április 25-i közgyűlése alkalmából  
2012.07.12
A magyar élelmiszeripar hosszú évek után 2011-ben képes volt gazdasági teljesítményének növelésére annak ellenére, hogy gazdálkodási körülményei nem javultak. Az előzetes adatok alapján az előző évben az ágazat teljesítménye több mint 2%-kal haladta meg a 2010-es szintet. Ez elsősorban a 6%-kal megnövekedett exportértékesítésnek köszönhető, ugyanis az ágazat hazai értékesítése sajnos ismét esett 3% körüli mértékkel... tovább

 

Tovább zsugorodott a magyar élelmiszeripar: az ÉFOSZ álláspontja a magyarországi élelmiszeripar helyzetéről
2011.05.04.
Tavaly a 2009-es válságévhez képest is tovább csökkent a hazai élelmiszeripar teljesítménye. Az ágazat évek óta tartó zsugorodása az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése, valamint hosszú távú kormányzati stratégia nélkül nem állítható meg. Elengedhetetlen, hogy tisztázódjon az élelmiszeripar szerepe a most formálódó vidékfejlesztési politikában, ugyanis jól működő és regionálisan is versenyképes magyar feldolgozóipar nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet sikeres (a közlemény teljes szövegének megtekintése)

 

Környezetvédelmi termékdíj: riogatás helyett tárgyalást kér az ÉFOSZ
2011. 03. 24.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) sajnálatosnak tartja, hogy Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár, a tényeken alapuló párbeszéd helyett, tévhitekre alapozva, újabb támadást indított a valamennyi európai uniós és hazai jogszabályi előírást teljesítő hazai szelektív hulladékgyűjtési rendszer, és az ezt finanszírozó, illetve működtető vállalkozások ellen.
Egy szakmailag megalapozott csomagolási termékdíj szabályozás kidolgozása, és a hazai szelektívgyűjtő rendszer működőképességének megőrzése érdekében az ÉFOSZ tárgyalásokat kezdeményez a kormányzat és valamennyi nem kormányzati érintett (önkormányzatok, hulladékbegyűjtők- és hasznosítók, vállalatok, koordináló szervezetek) részvételével. 
Az ÉFOSZ a környezetügyi államtitkár alábbi, sajtóban megjelent téves állításait illetően mindenképpen fontosnak érzi a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatását. Az alábbiakban a pontatlan állításokra adott tényszerű válaszainkat adjuk közre.

 

Az ÉFOSZ közleménye a tervezett hamburger-adóval kapcsolatban
2011.02.15
Hamburger-adó: sem gazdasági, sem egészségpolitikai indokok nem szólnak az élelmiszeripari különadó mellett

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége nem ismeri a Kormány "hamburgeradó" néven futó elképzelését, de a sajtóban napvilágot látott nyilatkozatok alapján várja, hogy ebben a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat jövőjét érintő kérdésben az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően szülessen döntés.

Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozók termékei a legszigorúbb hazai és uniós egészségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával jutnak el a fogyasztókhoz, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent.

A Kormány programja stratégiai célként jelöli meg az adócsökkentést, a fogyasztásbővítést, a termelő ágazatok támogatását, valamint a munkahelyteremtést. Egy esetleges élelmiszeripart érintő különadó egyértelműen ezen célok megvalósítása ellen hatna: a vállalatokat és a fogyasztókat terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve fogyasztói árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. A különadó emellett jelentősen rontaná az amúgy is komoly nehézségekkel küszködő magyar élelmiszeripari vállalkozások regionális versenyképességét, különös tekintettel arra, hogy Magyarországon az élelmiszerek általános forgalmi adója uniós szinten is a legmagasabbak közé tartozik.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége meggyőződése szerint a tervezett intézkedések nemzetgazdasági és egészségpolitikai haszna nem állna arányban az érintett vállalkozásokra és a fogyasztókra rótt terhekkel, különös tekintettel a végrehajtás és az ellenőrzés adminisztráció és költség-igényére.

Folláth Györgyné
ügyvezető igazgató
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
Tel:+36 1 202-5586

ÉÁPB előadások anyagai
2010.12.08.
Az Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottság december 3-ai konferenciáján elhangzott előadások anyagai a Dokumentumok - Egyéb dokumentumok menüpont alatt megtalálhatóak.

Az ÉFOSZ javaslatai a Kormány számára az Új Széchenyi Terv vitairatában szereplő élelmiszeripari fejezet kiegészítésére tovább
2010.09.15

Állásfoglalás: innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért
2010. 05. 28.
Összesen 45-50 milliárd forintot kellene a következő öt évben innovációs céllal befektetni a hazai élelmiszeriparba- állapítja meg az ÉFOSZ kezdeményezésére 2005. október 14-én megalakult Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológia Platform (MNÉTP) Innovációs Megvalósítási Terve. Az innovációs befektetésekkel megállíthatók lennének a mai negatív tendenciák az élelmiszeripari kibocsátásban és eredményességben. Az MNÉTP azt várja, hogy nem csak az üzleti szféra, hanem a kormányzat is partner lesz e források megteremtésében. A magyar élelmiszeripar akkor tudja helyreállítani versenyképességét és növelni hazai, illetve exportpiaci szerepét, ha fokozza és hatékonyabbá teszi innovációs tevékenységét. Azok a vállalkozások, amelyek nem fejlesztik szakmai felkészültségüket, termékeiket, szolgáltatásaikat és tevékenységüket, veszélyeztetik saját fennmaradásukat is. Ezért a platform szerint az innováció az élelmiszeripar jövője szempontjából kulcskérdésnek tekinthető. Az állásfoglalás teljes szövege elolvasható itt.

Megjelent az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet. A rendelet szövege megtalálható itt.
2010.05.18

Módosult a kistermelői rendelet
2010. 05.17.
2010. május 15-én hatályba lépett a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet, számos könnyítést hozva a kistermelők számára. A módosítások következtében megnyílt egy jelentős értékesítési csatorna a kistermelők előtt, ezentúl a helyi termékek feldolgozott állapotban is bekerülhetnek a boltokba és a vendéglátóegységekbe. A nyers termékeket már nemcsak a saját településükön, hanem Budapesten, illetve az adott megyében és a szomszédos megyékben is eladhatják a kistermelők. Szintén lényeges változás, hogy a nagyipari feldolgozáson átesett kistermelői termék kistermelői árunak minősülhet a feldolgozás után is.
A rendelet szövege itt olvasható.

Állásfoglalás
2010.05.13
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének álláspontja a magyarországi élelmiszeripar helyzetéről és javaslatok az új Kormány számára.
A 2010. évi országgyűlési választásokat követően az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége összeállította azokat az ipart érintő kérdéseket, értékeléseket, ajánlásokat és elvárásokat, amelyekkel az új kormány munkáját igyekeznek segíteni, támogatni gazdaságpolitikájának kialakítása során. Ezek összefoglalását tartalmazza jelenlegi állásfoglalásunk. Ezzel az élelmiszeripar versenyképességének javítása érdekében szükségesnek és fontosnak tartott gazdaságpolitikai, szabályozási lépéseket szeretnénk felvázolni, amely egyben alapot nyújt a kormányzat által a következő időszakban megvalósítandó intézkedésekhez.

Az állásfoglalás teljes szövege megtalálható itt.

Elkészült a fenntartható élelmiszer-fogyasztással és termeléssel foglalkozó Kerek Asztal (SCP) hivatalos (angol nyelvű) honlapja (www.food-scp.eu)
2010.03.26.
Az élelmiszeripar az élelmiszerláncban található partnereivel közösen vezető szerepet játszik egy sor olyan kezdeményezésben, amely a környezeti fenntarthatósággal foglalkozik. Ennek keretében támogatja a fogyasztók számára a termékek környezeti hatásával kapcsolatban adott önkéntes, megbízható és érthető tájékoztatást, amelynek EU szintű, tekintélyes becslési módszeren kell alapulnia. Ebből a célból a CIAA (Európai Élelmiszeripari Konföderáció) élelmiszerláncbeli partnereivel és az Európai Bizottsággal közösen 2009-ben életre hívta a fenntartható élelmiszer-fogyasztással és termeléssel foglalkozó Kerek Asztalt (SCP). Ennek célja az élelmiszerek és italtermékek esetében alkalmazható, tudományosan megbízható, EU szintű környezeti becslési módszerek létrehozása, a fogyasztóknak szánt önkéntes tájékoztatásra alkalmas eszközök felkutatása és a környezeti fenntarthatóság szempontjából végzett fejlesztések elősegítése az élelmiszerláncban. A Kerek Asztal hivatalos honlapja angol nyelvű, ezért munkájáról hamarosan magyar nyelvű beszámolót is olvashatnak a honlapunkon.

Dátumjelölés az előrecsomagolt élelmiszereken
2010.03.23.
Megjelent  az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 26/2010. (III. 19.) FVM rendelet (egyebek mellett az előrecsomagolt élelmiszerek dátumjelölésére vonatkozó előírások módosításáról). A jogszabály szövege megtalálható itt.

Felhívjuk tisztelt tagjaink figyelmét, hogy az Unió Fogyasztóvédelmi Főbizottságának (DG SANCO) honlapján magyar nyelven is elérhető a "higiéniai csomagba" tartozó jogszabályok alkalmazására vonatkozó bizottsági útmutatók magyar nyelvű változata. (Útmutató az állati eredetű élelmiszerek higiéniájáról szóló 853/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról;  Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról; Útmutató a HACCP-elveken alapuló eljárások végrehajtásáról, és a HACCP-elveknek a bizonyos élelmiszeripari vállalkozásokban történő végrehajtásának egyszerűsítéséről) (http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/hygienelegislation/guide_en.htm)
2010.03.04

Az ÉFOSZ állásfoglalást adott ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi xcv. törvényről, illetve az alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintéséről kiadott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) állásfoglalásról.
2010.02.17
(tovább)

Megjelent az EUFIC (European Food Information Council) jelentése az európai vásárlók körében az előrecsomagolt termékeken feltüntetett tápértékjelölés megértésével kapcsolatban végzett felméréséről.
2010.02.02
A felmérés célja annak felmérése volt, hogy hat európai országban (Nagy-Britannia, Svédország, Németország, Franciaország, Lengyelország és Magyarország) használják-e a fogyasztók az élelmiszerek címkéjén feltüntetett tápérték-jelölést, illetve, hogy értik-e a termékek frontoldalán feltüntetett GDA (INBÉ - Irányadó Napi Beviteli Érték) információkat. Részletek

"Food 2030": bemutatták Nagy-Britannia hosszú távú élelmiszergazdasági stratégiáját
2010.01.13
A brit kormány a napokban hozta nyilvánosságra a "Food 2030" elnevezésű tanulmányát, melyben a jövő fenntartható élelmiszergazdaságával kapcsolatos nemzeti stratégia átfogó kezelésének szükségességére hívja fel a figyelmet és összegyűjti azokat a kihívásokat, amelyekkel az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének várhatóan szembe kell néznie.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fogyasztói elvárások egyre erősebben fogják a jövőben befolyásolni az élelmiszerek előállítási és értékesítési módját azáltal, hogy a helyben termelt, a korszerű táplálkozási irányelveknek leginkább megfelelő és alacsony környezeti terhelést jelentő  élelmiszerek vásárlása irányában fog eltolódni a kereslet. Ez utóbbi kielégítéséhez kutatás-fejlesztési tevékenységgel messzemenően támogatott jövedelmező, versenyképes, magas szakmai színvonalú élelmiszergazdaságra van szükség.
Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy növekvő létszámú népességet kell élelmiszerrel ellátni oly módon, hogy a rendelkezésre álló globális erőforrások fenntartható módon kerüljenek felhasználásra, az élelmiszerbiztonsági és az állatjóléti előírások betartásának garantálásával, a vidék szerepének megőrzésével és a környezetvédelmi elvek maximális betartásával.
Az élelmiszer-feldolgozók brit szövetsége egyetértett a célokkal és üdvözölte azt a tényt, hogy kormányzati szinten elismerésre került az ágazat stratégiai jelentősége.
A dokumentum a brit szaktárca (DEFRA) honlapján a következő linken érhető el:
http://www.defra.gov.uk/foodfarm/food/strategy/