Az elmúlt időszakban több uniós elképzelés is napvilágot látott a műanyag csomagolóanyagok jövőbeni használata, begyűjtése, hasznosítása kapcsán, amelyek mindegyike komolyan érinti az ÉFOSZ tagsága által használt élelmiszer-csomagolóanyagokat is.  Ezek az alábbi műanyagokkal,  csomagolási hulladékokkal kapcsolatos dossziék:

  1. Az unióban folyó egyutas műanyagra vonatkozó (SUP) irányelv tárgyalása begyorsult, öles léptekkel haladnak előre a Tanácsban is, míg a Parlament már el is fogadta első olvasati álláspontját. 2018 végére már a Tanácsban is várható politikai döntés (dec. 20. ENVI Tanács) az első olvasati kör lezárásához. (Az első olvasat után kezdődhetnek meg a 3 oldalú egyeztetések a Bizottság, a Tanács és a Parlament között). A SUP irányelv eredeti, Bizottság által javasolt radikális változásai (90%-os visszagyűjtés az egyutas műanyag palackokra, a palack és a kupak rögzítése, a gyártói felelősség kiterjesztése, bizonyos termékcsoportok forgalmazásának tiltása, stb.) annak ellenére látszanak elfogadottnak, hogy több tagállam sem támogatja azokat szakmai alapokon. Ebben egyetértés mutatkozott már az ITM és az ÉFOSZ álláspontjai között is, azonban az ügy erős politikai hátszéllel támogatott. A brüsszeli magyar attasé is megerősítette, hogy bár sok kérdés megoldhatatlannak látszik, a tervezet annyira központi téma, hogy – tekintettel a 2019-es uniós választosakra is – mindenképp el fogják fogadni az irányelvet még ezen a télen, várhatóan januárban. Álláspontunkban javasoltuk az ITM-nek, hogy majd az elfogadott irányselv ismeretében, a körforgásos csomag mentén ipari és kormányzati munkacsoportban keressük közösen a megoldásokat.
  2. Ősszel az ITM kezdeményezte a hazai környezetvédelmi termékdíj törvény módosítását. A számos szakmai észrevételt kapott első tervezetet az ITM átdolgozva terjesztette a kormány elé, ahol azonban nem támogatták, így nem indult be a törvénymódosítási folyamat. November információink szerint az ITM a nem vitatott kérdéseket kiemelve ismét meg akarta próbálni a tervezet módosítások Parlament elé vitelét, azonban ezúttal sem jutottak túl a kormányülése. Így jövő év elején a hulladékirányelvvel, az egyutas műanyagok irányelvével együtt kezdhet bele a tárca a jogalkotásba.
  3. A körforgásos gazdasági csomag implementálása a hazai jogalkotási feladatok egyik legérzékenyebb kérdése lesz 2019-ben. A témával foglalkozó ÉFOSZ munkacsoport ülései nyomán formálódik az a koncepció, hogy miként tudnák a lehető leghatékonyabban képviselni az élelmiszeripari feldolgozók érdekeit.

A terv szerint az FMCG piacon értinett társ szervezetekkel (Márkaszövetség, KOZMOS, stb.) koalíciót alkotva alakítanánk ki egy az ipari oldal számára elfogadható, a megemelt visszagyűjtési és hasznosítási elvárásokat és egyéb kihívásokat reálisan kezelő javaslatot az illetékes kormányzat felé. A javaslatunkban fel kéne oldani a finanszírozás érzékeny kérdését. Ma ugyanis kb. 75 mrd Ft termékdíjat szed be az állam, amiből csak 12-14 Mrd jut vissza a szelektív gyűjtésre és hasznosításra. Egy logikusnak tűnő, szelektív gyűjtést magas szinten teljesítő szervezeti rendszerrel, becslések szerint 25 Mrd Ft-ból el tudnánk érni az EU által várt számokat. A probléma az, hogy az állam szinte bizonyosan nem akar majd lemondani erről az összegről, illetve nem látszik hajlandónak „facilitálni” a koordináló szervezet(ek) ismételt felállítását. Olyan javaslatot kell tehát összerakni, ami egyszerre kezeli szakmailag a kérdést, és politikailag is elfogadható irányt ad a kormányzat részére.

Weingartner Balázs államtitkár szerint a konkrét egyeztetési munka 2019 tavaszán fog lezajlani, 2019 őszére jogszabály tervet kell letenni a Parlament elé. Az ITM-től többször kértük, hogy a több dossziét is érintő hazai jogalkotási folyamathoz alakítsanak kormányzati-ipari munkacsoportot, erre várhatóan január elején kerül sor.

Az ÉFOSZ álláspontjának erősítésére megkezdjük az önkéntes ipari vállalások gyűjtését, hogy az ITM felé érvként használhassuk a felelős gyártói koncepció bemutatására, a kiterjesztett gyártói felelősség erősítésére.

Ezzel egybevág, hogy az Európai Bizottság november 20-án egy közleményt adott ki a témában melyben örömét fejezi ki abban az ipar önkéntes vállalásaival kapcsolatban az újrahasznosított műanyagok mennyiségének vonatkozásában. A közlemény kiemeli, hogy amennyiben a vállalások megvalósulnak, úgy 10 millió tonna újrahasznosított műanyag kerülhet forgalomba 2025-re. A keresleti oldalon ugyanakkor eddig csak öt millió tonnára számítottak ez idáig, ami szerintük rámutat arra, hogy még többet kell tenni a jól működő uniós újrahasznosított piac kialakítása érdekében. Következő lépésként az Európai Bizottság 2019 első negyedévében részleteiben elemzi a beérkezett mintegy 60 vállalást. A vizsgálat lehetővé teszi, hogy a kínálati és keresleti oldal közötti eltérés okát kielemezzék és arra az iparágak szereplőinek bevonásával keressék meg a megoldást.