Az AM évindító megbeszélésén is szóba került ismét a téma. Mint ismeretes az elmúlt év során többször is jelezte az agrárminiszter, hogy szeretné 2022-re pálmaolaj mentessé tenni a hazai élelmiszeripari termelést. Biztos, hogy ezt nem egészségügyi (nem is lenne megalapozott), hanem környezetvédelmi okokból kezdeményezné a miniszter.

Az AM-ben szakmai szinteken értik a kérdés kapcsán felmerülő iparági aggályokat, és látják a problémáinkat. Mivel a pálmaolaj felhasználása egy komplex kérdés, amiben technológiai, termékfejlesztési, ízlés és pénzügyi szempontok is szerepet játszanak, ezért a pálmaolaj kiváltása korántsem olyan könnyen megléphető változtatás lenne a termelő cégeknek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy ha csak a Magyarországon előállított élelmiszerekre hozunk szabályozást, akkor komoly versenyhátrányba hozzuk a hazai gyártókat. A megoldás a hazai kihívásokra a fenntartható beszerzési forrásokra történő átállás lehet. (pl. RSPO tanúsítvány) Azonban a cégeknek ehhez is időre és támogatásra lenne szüksége.

Jelen pillanatban nem látszik közvetlen veszély a pálmaolaj mentességre nézve, de az AM szeretne felkészülni közösen velünk arra az esetre, ha ismét előkerül a felvetés. Ehhez szükségük lenne pontos technológiai (helyettesíthetőség) és pénzügyi ismeretekre is a kérdésben lebontva az érintett szakágazatokra. Ehhez várhatóan a közeljövőben megindul az információgyűjtés.

A WWF szerint a pálmaolaj felhasználó cégek önkéntes vállalásai nem hatékonyak, sőt az elmúlt 10 évben a környezet védelme és a fenntarthatóság elősegítése érdekében tett saját ígéretekből nem sok valósult meg.  A WWF saját, pálmaolajvásárlókat pontozó rendszere szerint a vizsgált 173 szereplő (gyártó vagy kereskedő) egyike sem ért el kitűnő eredményt. A WWF szerint a legjobb lenne a tanúsított fenntartható beszerzési rendszerekre átállni, amilyen az RSPO is. Ugyanakkor más szervezetek az RSPO tanúsítást is kevésnek tartják, a Greenpeace szerint pl. nem létezhet fenntartható pálmaolaj.