A KETTŐS MÉRCE-ÜGY: TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK
Előzmények
Az élelmiszeripari nagyvállalatok termékeinek „kettős minősége” irányában vizsgálódik több kelet-európai tagállam. Az első vizsgálatra még 2011-ben került sor Szlovákiában majd 2014-ben Magyarországon, de abban az időben itthon nagyobb visszhangot nem kapott az ügy. Az akkori magyar vizsgálat eredményeit a NÉBIH illetékes vezetője megnyugtatónak nevezte.
2017 első félévében a térség egyre több országában folytattak le hasonló vizsgálatokat, így Magyarországon kettőt is. Szlovénia nem talált érdemi különbséget a területén és a külföldön vásárolt termékpárok között. A többi tagállam kormányai (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Románia) viszont megállapították, hogy noha ezek a – főként az érzékszervi tulajdonságokra és a jelölés alapján feltárható különbségekre alapozott – vizsgálatok élelmiszerbiztonsági kockázatokra és jogsértésre nem mutattak rá, ugyanakkor bebizonyítják, hogy ezek a cégek rosszabb minőségű termékeket, sokszor magasabb áron értékesítenek a keleti tagállamok fogyasztói számára, „másodrendű” fogyasztókként kezelve őket. Ezért az Európai Unióhoz fordultak a probléma megoldása érdekében. A gyártók a kormányzati kommunikációra reagálva folyamatosan cáfolták a kettős mérce jelenség általános létezését.
AZ ÉFOSZ ÁLLÁSPONTJA
Azt fontos elöljáróban leszögezni, hogy az ÉFOSZ szakmai szervezet, ezért a feladata elsősorban abból áll, hogy az ügy körül kibontakozott politikai vitában az élelmiszeripar működésének sajátosságait és az eljárás módjának és hiányosságának veszélyeit megismertesse a döntéshozókkal és a nagyközönséggel.
Az ÉFOSZ és a gyártók is kizárólag a sajtón keresztül szereztek tudomást a NÉBIH hazai vizsgálatairól. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a márkákat érintő országos hitelrontó kormányzati kommunikációt megelőzően a vállalatok nem kaptak lehetőséget a vizsgálatok eredményeinek és körülményeinek megismerésére és kommentálására.
2017 tavaszán két közleményt is kiadott szövetségünk, ezek megtalálhatók itt és itt.
Az ÉFOSZ a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a helyzet megnyugtatóan tisztázódjon, ehhez pedig mindenek előtt harmonizált, független, transzparens, objektív uniós vizsgálati módszer kidolgozására van szükség.
Az ÉFOSZ fenntartja azt az álláspontját, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. Meggyőződésünk, hogy az ÉFOSZ által képviselt, felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek.
A mégis fellelt különbségek okát meg kell találni, lehetőséget adva az élelmiszerek előállítói számára az eltérések tisztázására. Az ÉFOSZ üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét az ügy elfogulatlan vizsgálata iránt. Ehhez harmonizált uniós vizsgálati módszer megalkotására van szükség. Ezt a protokollt az EU illetékes szervei – az összes érintett, így a gyártók képviselőinek részvételével – az ősz folyamán kidolgozzák. Ennek során ki kell térni a minőség fogalmának meghatározására, a tagállami jogszabályok, a kulturális és ízlésbeli különbségek és az eltérő jogalkalmazás hatásának elemzésére. Figyelemmel kell lenni a vásárlóerő választékra gyakorolt befolyására és a marketing módszerek alkalmazásának jogi és etikai korlátaira. Ezt követően lehet hitelt érdemlően megállapítani, hogy felmerülhet-e bármiféle kifogás a gyártók jelenleg alkalmazott piaci stratégiájával szemben.
Az ÉFOSZ üdvözli az Európai Bizottság útmutatójának megjelenését és reméljük, hogy nem csak a felelős élelmiszergyártók veszik komolyan a fogyasztók érdekeinek védelmét, hanem az ellenőrző hatóságok is a harmonizált, az Európai Bizottság által javasolt jogértelmezés szerint fogják a jövőbeni összehasonlító vizsgálatokat és az eredmények kommunikálását elvégezni.
A vitás esetek megelőzése érdekében elengedhetetlen az uniós vizsgálati módszer kidolgozása, melynek mielőbbi megjelenésében bízik az élelmiszeripar. Az elfogulatlan és transzparens uniós megközelítés annál is inkább szükséges, mert az esetek jelentős részében egyértelműen megalapozatlan, hitelrontó kommunikáció súlyos gazdasági következményekkel járhat a Magyarországon, magyar alapanyagot feldolgozó és több-tízezer magyar munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára is.
Hazai vizsgálatok
A 2014-ben elkészült elemzés után 2017 márciusában, hazánkban egy újabb, 96 termékpárt lefedő vizsgálat zajlott és augusztusban várható egy harmadik, 35 „szezonális terméket” érintő vizsgálat eredményhirdetése is. Az első vizsgálat pontos körülményeit és eredményeit nem hozták nyilvánosságra, ugyanakkor tucatnyi konkrét élelmiszer márka-terméket elmarasztaltak a kommunikációban. A sajtóban névvel megjelent termékek túlnyomó többségével kapcsolatban a NÉBIH is elismerte, hogy az összetételben különbséget nem talált, azok minden tekintetben megfelelnek a jogszabályok előírásainak. A fellelt kifogások jellegükből adódóan érzékszervi vizsgálatok eredményein alapultak.
A második, 2017 márciusában lezajlott vizsgálat megállapításainak bejelentésével egy időben a NÉBIH honlapján is közzétették a részletes eredményeket. A NÉBIH maga is elismerte, hogy a vizsgálat jelentős részben nem azonos termékek összehasonlításával készült és nem is számít „hivatalos” eljárásnak. Az eredmények részletes vizsgálata alapján megállapítható, hogy 18 esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne, azaz hogy a gyártók etikátlan megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között.
A gyártók magyarázata szerint az összetételbeli különbséget sokszor a fogyasztói igények indokolják. Az érzékszervi bírálatokon mind az itthon, mind a külföldön vásárolt termékek szintén jól szerepeltek, köztük egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg jelentős különbséget. Az esetek felében pedig a kis eltérés épp az itthon vásárolt termék javára szólt. Az érintett gyártók egyik alkalommal sem kaptak (a hivatalos vizsgálatoknál szokásos) előzetes lehetőséget sem a reagálásra, sem ellenminta vizsgálatára.
Uniós fejlemények
A vizsgálatokat a tagállamok tehát egymástól függetlenül, eltérő módszerek alkalmazásával végezték, ezek eredményei egyelőre angol nyelven nem állnak rendelkezésre. Így a kérdéssel foglalkozó brüsszeli fórumokon is csak a tagállamok állításai alapján zajlik egyelőre eszmecsere. Az Unió nagyon komolyan veszi a felvetést, ezért a kibontakozó politikai vitát az Európai Bizottság részéről kijelölt Jourová biztos asszony most már szakmai síkra kívánja terelni, így várhatóan szeptemberben megalakul egy olyan – minden érintett felet, köztük az élelmiszeripar képviselőit is – tömörítő munkacsoport, amely előkészíti a harmonizált uniós vizsgálati módszer kidolgozását.
Az Unió törekszik arra is, hogy a harmonizált módszerekkel folytatott vizsgálat során az érintett tagállamokban alkalmazott, konkrét márkákat érintő, hitelrontó kommunikáció gyanúját felvető gyakorlat ne fordulhasson elő. Emellett a Jogi Ügyek Főigazgatóságának helyettes vezetője szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem bizonyítják prima facie (első látásra elfogadhatóan) azt, hogy Közép- és Kelet-Európában alacsonyabb minőségűek lennének a forgalmazott élelmiszerek. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy azonos név alatt, eltérő minőségű termékek előállításának és forgalmazásának gyakorlata tisztességtelen forgalmazói magatartásnak tekinthető.
Az Európai Bizottság 2017. szeptember 26-án kiadta azt a dokumentumot, melyben a feltételezett „kettős mérce” jelenség uniós jogi relevanciáit elemzi, különös tekintettel a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló irányelv (az ún. UCPD) rendelkezéseiben megfogalmazott követelményekre.
Az útmutatás és kiegészítő dokumentumai angol nyelven elérhetők a következő honlapon:
http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=604475
A dokumentum kifejti, hogy a UCPD egy ernyő irányelv, amely a specifikus jogszabályokkal együtt értelmezendő, jelen esetben a benne szereplő rendelkezésekre támaszkodva azt kell a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságoknak esetről esetre megállapítaniuk és bebizonyítaniuk, hogy történt-e olyan magatartás, fenn állt-e olyan körülmény, amelyek azt eredményezték, hogy a fogyasztó olyan vásárlási döntést hozott, amely más, mint ha tudatában lett volna az említett cselekvéseknek vagy körülményeknek.
A vizsgálatok lefolytatásának alapvető követelménye az objektív és harmonizált vizsgálati módszer alkalmazása (ennek kidolgozása az összes érintett fél, így az ipar képviselőinek bevonásával folyamatban van, 2018 első felében várható a megjelenése).
A dokumentum a kifogásolható magatartásformák mellett azt is bemutatja, hogy az élelmiszerek esetén melyek azok a tényezők, amelyek adott esetben mégis a termékek legális eltérését teszik lehetővé. Ezek teljes mértékben megegyeznek a Szövetségünk állásfoglalásaiban szereplő indokokkal, sőt új elemek is megemlítésre kerülnek (a felsorolásban helyet kapott a helyi ízlés, az étkezési szokások, az alapanyagok földrajzi és szezonális rendelkezésre állása, a helyi alapanyagok preferálása, a szintén helyi, beszerzésre és táplálkozásra vonatkozó előírások betartása, egyszerre mindenhol sem gyakorlati sem gazdasági okokból be nem vezethető új receptúrák alkalmazása a technológiai fejlődés vagy reformulációs törekvések megvalósulásaként, és végül de nem utolsó sorban a helyi kereslet árrugalmasságához igazított termékösszetétel változatok alkalmazása).
Természetesen a fogyasztó félrevezető tájékoztatása nem megengedett. Ezért az ellenőrző hatóságoknak végső soron az a feladata, hogy az objektív vizsgálattal feltárt esetleges jelentős összetételbeli vagy érzékszervi eltérések okát a gyártóval egyeztesse, állapítsa meg, hogy az útmutatóban felsorolt tisztességtelen magatartások valamelyikének gyanúja szükségessé teszi-e a fenti uniós irányelv rendelkezéseinek megszegésére vonatkozó vizsgálat elindítását. A vizsgálatban pedig a hatóságnak a fenti körülmény fennállását kell bizonyítania, tehát végső soron be kell mutatnia, hogy az „átlagos” fogyasztó az adott terméket nem vette volna meg, ha nem tévesztették volna meg akár direkt, akár indirekt módon.
Mit lehet tudni a többi tagállamban elvégzett vizsgálatok eredményeiről?
Legutóbb Románia számolt be a vizsgálat eredményeiről. Ők egyébként hivatalosan is engedélyt kértek (és kaptak) a mintavételezésre azoktól a tagállamoktól, ahol a termékeket be kívánták szerezni. A július végén nyilvánosságra hozott eredmények alapján azt állapították meg, hogy 29 összehasonlított termékből kilencnél találtak eltérést leginkább fehérje és zsírtartalom tekintetében. Sem márkát, sem gyártót nem neveztek meg a beszámolóban. A kormány kérni fogja az Európai Bizottságot, alakítson ki minél előbb átlátható, egységes szabályozást az Európai Unióban, amely lehetővé teszi a hasonló ellenőrzéseket egységes eljárás alapján.
Nemrégiben a bolgár hatóságok is publikálták a hasonló vizsgálatuk eredményeit, márkák említése nélkül. Ott is találtak különbségeket 31 vizsgált élelmiszerpár között. Az összehasonlítás alapját képező termékeket Ausztriában és Németországban vásárolták. A miniszter tájékoztatása szerint találtak minőség- és árkülönbségeket.
A cseh vizsgálat eredményeit július 11-én nyilvánosságra hozták, 21 terméket (élelmiszert és higiéniai termékeket is) vizsgáltak, ebből állításuk szerint 13 termék volt eltérő, 5 esetében kis különbséget találtak és három termék volt teljesen egyforma. Ezen kívül 5 termék esetében ugyanakkora csomagolás más mennyiségű terméket tartalmazott. A kormányzati kommunikációban három konkrét márkaterméket neveztek meg. A cseh mezőgazdasági miniszter levelet küld az összes a cseh vizsgálatban érintett cégek vezetőinek.
A Szlovéniában lefolytatott vizsgálat szerint nincs különbség a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában és Szlovéniában forgalmazott azonos termékek összetétele és minősége között.
Szlovákiában új teszt nem volt, de Robert Fico miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy a tagállam ősztől bojkottot vezethet be a külföldi élelmiszerekre a közétkeztetésben, ha nem lép valami – szerinte- megfelelőt az Európai Bizottság. V4-ek képviseletében július végén Jean-Claude Juncker-rel, az Európai Bizottság elnökével folytatott a témában megbeszélést.
Magyar jogszabálytervezet uniós notifikációs eljárás alatt
Bár az uniós szervek képviselői minden, a kérdéssel foglalkozó fórumon hangsúlyozzák, hogy amennyiben bebizonyosodna, hogy létezik a kettős mérce jelensége, azt új jogszabályok megalkotása helyett a már hatályos joganyag alkalmazásával kellene orvosolni, a magyar kormány képviselői mind itthon, mind az Unióban erőteljesen szorgalmazzák a jogi megoldást. Talán ennek nyomatékosítása érdekében született egy olyan nemzeti jogszabály-tervezet, amely beterjesztői szerint megoldást jelentene.
A magyar kormány tehát május közepén uniós notifikációra küldte ki az Európai Bizottság számára a magyar Élelmiszerlánc törvény módosítási tervezetét. Ez utóbbi szerint jelölni kéne az élelmiszer csomagolásán, ha azonos márkanévvel és azonos külső megjelenéssel más országban eltérő összetétellel vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával is forgalmazzák a terméket. A tervezet minden Magyarországon forgalmazott élelmiszerre (gyártóra és forgalmazóra is) vonatkozna, továbbá a kihirdetéstől számított 8. napon lépne hatályba átmeneti idő biztosítása nélkül.
„Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) a következő 10/B. §-al egészül ki:
„10/B. § A gyártó, illetve a forgalmazó a Magyarországon forgalomba hozott, de Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel vagy az egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával, azonos márkanévvel és azonos külső megjelenéssel forgalomba hozott élelmiszert vagy takarmányt az erre vonatkozó megkülönböztető figyelemfelhívó felirattal köteles ellátni.”
A tervezettel kapcsolatos aggályok
A notifikációs eljárás keretében az Európai Élelmiszer-feldolgozók Föderációja (FoodDrinkEurope) részletes észrevételt küldött be a Bizottságnak a tervezettel kapcsolatos aggályokat összegyűjtve:
– A tervezet nem illeszkedik az EU jogszabályi környezetébe, ugyanis ellentmondásos az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34. cikkével. Megszegi továbbá a tervezet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet 38. és 39. cikkében foglaltakat. A tervezetben nincs indoklás arra nézve, hogy miért szükséges az intézkedés annak tudatában, hogy az uniós jog biztosítja a fogyasztók védelmét és azt, hogy az EU piacán csakis biztonságos élelmiszer lehessen forgalomban, valamint a fogyasztók korrekt tájékoztatást kapjanak ezen élelmiszerekkel kapcsolatban.
– A tervezetnek komoly hatása lenne a közös piac működésére, mivel olyan technikai akadályt állít fel, amely gátolja az áruk szabad áramlását az uniós piacon. A tervezet a helyi előállítású és az importált élelmiszerekre is kötelezővé tenné a figyelmeztető jelölést, amely plusz költséget és egyéb adminisztratív terheket róna az unióban jogszerűen működő vállalkozásokra.
– A tervezetnek komoly hatásai lennének a nemzetközi kereskedelemre is, szembe megy a WTO szabályokkal, különösen a TBT megállapodás 2.1 és 2.2 cikkével.
– Az uniós jog elvei nem határozzák meg az élelmiszerek összetételét vagy receptúráját. Az olyan esetekben, amikor erre szükség lehet, a jogalkotó külön szabályoz (pl. vertikális, termékszintű előírások uniós szinten, vagy a Magyar Élelmiszerkönyvben).
– Jogilag több helyen is pontatlan a szövegezés; a tervezet hatálya nem egyértelmű, nem látszik, hogy a termékek összehasonlítása pontosan milyen kritériumok mentén történne, nem egyértelmű, hogy ki a felelős a figyelmeztető jelölésért, és ami talán a legfontosabb, hogy nincs meghatározva a végrehajtás és az ellenőrzés módja. A tervezet nem kezeli a törvényi előírásokból adódó, országonként eltérő összetételi különbségeket, valamint azt, hogy milyen mértékű eltérések vonnák maguk után a figyelmeztető jelölés használatát. Ez utóbbi különösen érdekes, hiszen az élelmiszertermékek beltartalmi paraméterei eleve fluktuálhatnak.
– A tervezetben említett 8 napos hatálybalépési idő – még ha az összes fenti kérdést tisztázzák is – példátlanul rövid és megvalósíthatatlan lenne a piaci szereplők számára.
A notifikációs eljárás aktuális állása
A jogszabály-tervezet uniós vizsgálata nyomon követhető ezen a honlapon.
Több tagállam (legutóbb Olaszország és Lengyelország) és az Európai Bizottság is adott ki véleményt és ún. részletes véleményt a tervezettel kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a jogszabály elfogadására vonatkozó uniós moratórium 2017. november 20-ig meghosszabbításra került, valamint Magyarországnak választ kell adnia a felmerült aggályokra és szükség szerint módosítania kell a tervezetet annak elfogadása előtt. Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat az Unió.
Sajtómegjelenések a témában
Klubrádió: interjú a Nébih nyári termék összehasonlító vizsgálatával kapcsolatban
2017.08.08. A Klubrádió Esti Gyors című műsorában Szöllősi Réka nyilatkozott az élelmiszer kettős vélelmezett minőségéről készült legújabb NÉBIH összehasonlító vizsgálat kapcsán. A teljes adás elérhető a Klubárdió archívumából.
168 óra: Döntse el a kormány, hogy rontani vagy javítani akarja-e a versenyképességet – interjú Szöllősi Rékával
AUGUSZTUS 6. 09:04 – SZERZŐ: SZABÓ BRIGITTA Nem létezik Kelet–Nyugat határvonal, amely mentén a multinacionális élelmiszergyártók rosszabb vagy jobb minőségű termékekkel látják el a fogyasztókat – állítja Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. Ennek igazolására összeurópai összehasonlító vizsgálatot sürgetnek a gyártók és az érdekképviseleti szervezetek, mert minél tovább tart a kettős mércéről szóló kommunikáció, annál komolyabb bizalomvesztés érheti az egész ágazatot, illetve magukat a márkákat is. Az ügyvezető igazgató szerint a magyar kormánynak el kellene döntenie: a befektetőket elűzni vagy inkább idecsábítani akarja-e – a kettő együtt nem megy. […]
Híreink
A hazai élelmiszergyártó vállalkozások mindent megtesznek a fogyasztók biztonságos és folyamatos ellátásáért
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége és tagvállalatai mindent megtesznek azért, hogy hazánkban az élelmiszerellátás a járvány okozta veszélyhelyzetben is folyamatos, biztonságos legyen és megfelelő áron álljon rendelkezésre. Az élelmiszeriparban és a kapcsolódó szolgáltató vállalkozásokban dolgozók ebben [...]
Új szövetségi honlap!
A Szövetségünk 2019 során nevet változtatott és új honlapot indított. Kérjük a Szövetségünkkel kapcsolatos friss információkért látogasson el az elelmiszeripar.hu oldalra.
A fogyasztókkal folytatott párbeszédet erősítenék a hazai élelmiszergyártók
Irányt váltanak a magyarországi élelmiszergyártók. Átalakul és nevet vált – hogy célkitűzéseit jobban tükrözze – a mintegy 500 hazai élelmiszeripari céget tömörítő szakmai szervezet, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége. Az összesen 1800 milliárd Ft bruttó termelési értéket előállító hazai élelmiszerfeldolgozó vállalatot képviselő szervezet mostantól Felelős Élelmiszergyártók Szövetségeként működik tovább, tevékenységében pedig kiemelt helyre kerül a fogyasztókkal folytatott párbeszéd, melynek első lépéseként Hello Food néven új országos programot is indít a szervezet. […]