November 9-én publikálták annak az uniós vizsgálatnak az eredményét, amelynek célja annak felmérése volt, hogy a származási hely kötelező jelölését előíró már hatályban lévő, uniós jogi eszközök hatásosak, hatékonyak, koherensek-e, valamint hoznak-e bármiféle hozzáadott értéket a céljuk, az ágazat igényei tekintetében. Azt is megnézték, hogy merültek-e fel új problémák a bevezetésük óta. A vizsgálat készítői a 1337/2013 EU rendeletet a fentiek tekintetében megfelelőnek találták, de a következő kiegészítő megállapításokat tették:

• a fogyasztók nem értik a jelölési definíciókat, ezért kétséges, hogy hogyan tudják a címkén szereplő információkat értelmezni, edukációs programokra lenne szükség;
• A 7. cikkben szereplő, a darált húsra vagy húsnyesedékre vonatkozó kivételeket érdemes megtartani, de érdemes lenne az elsődleges összetevők származási helyének jelöléséről szóló 2018/775 EU rendelet alkalmazásának tapasztalait megvizsgálni abban a tekintetben, hogy az enyhén feldolgozott húsokra vonatkozó tájékoztatási hiányt ez utóbbi rendelet pótolhatja-e;
• Egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy a szabályozás serkentőleg vagy hátráltatólag hatott-e a közös piac működésére, ezért a helyzet további monitorozását javasolja a tanulmány;
• A vizsgálat azt is megállapítja, hogy a rendeletnek csak minimális hatása volt az ágazatra, a piaci szereplők költségeinek és adminisztratív terheinek növekedését sikerült alacsonyan tartani, a fogyasztók ugyanakkor részletesebb tájékoztatást kaptak.