Úgy tűnik, hogy az uniós és tagállami diskurzus egyre inkább a Nutri-score rendszer köré összpontosul. Nemrégiben számoltunk be arról, hogy Németország is tervezi nemzeti rendszerként történő bevezetését. A témában a FÉSZ-en belüli gondolkodáshoz is hasznos lehet megismerni a német élelmiszeripari szövetség nemrégiben megfogalmazott 10 pontos listáját a rendszerre vonatkozóan, amelyben felsorolják mindazokat a jogi és tudományos aggályokat, amelyeket szerintük orvosolni szükséges a Nutri-score rendszerrel kapcsolatban. Ezek címszavakban a következők:

1. Európai szintre szükséges emelni a rendszert, hogy ne a francia hatóságok által kialakított szabályokat kelljen követni a többi tagországban, pl. az EFSA is hagyja jóvá az alapját képező számításokat és ne kerülhessenek egyes tagállamok vállalkozásai versenyelőnybe emiatt.
2. A rendszert össze kell hangolni az uniós jogszabályokkal (állítások, jelölési rendelet)
3. A rendszert márka- és versenyjogi szempontból meg kell vizsgálni
4. Biztosítani kell az önkéntességet. Ez azért is fontos, mert egy termék nutri-score jelölését nem lehet csak a tápértékjelölési adatokból, a receptúra pontos ismerete nélkül kiszámolni. Tehát harmadik fél (pl. mobilalkalmazással elérhető adatbázis készítéséhez) ne készíthessen ilyet a gyártó közreműködése nélkül.
5. Fel kell oldani a táplálkozási ajánlásokhoz képest fennálló ellentmondásokat a számításokban. Ezekből hetet is felsorol példaként a német szövetség: itt arról van szó, hogy mely összetevők számítanak jelenleg „kívánatosnak” a francia megfogalmazás szerint és ehhez képest (és a német táplálkozási ajánlásokhoz képest) ezen hogyan kellene változtatni.
6. A rendszer jobban vegye figyelembe az innovációt (itt azt a példát hozzák, hogy nincs különbség a soványabb és a zsírosabb sajtok jelölése között a NS-ban, ezért első ránézésre a vásárlók nem fognak különbséget tenni a kettő között, ugyanakkor a német táplálkozási ajánlások a termékek zsírtartalom csökkentésének irányában szeretnének haladni)
7. A számítások a termékek 100 gr/100 ml mennyiségéből indulnak ki, ugyanakkor sok olyan élelmiszer van, amelyből ennél kisebb mennyiséget fogyasztunk el egyszerre.
8. A kerekítési szabályokat is az uniós szabályokhoz szükséges igazítani.
9. A rendszer hatékonyságának megállapításához (=mennyiben segít a túlsúly előfordulásának csökkentésében) mérhető sarokpontokat szükséges megállapítani.
10. A már létező és az uniós jogszabályoknak megfelelő európai tápértékjelölési rendszerekkel ellátott élelmiszereket a többi tagállamban is lehessen forgalmazni. Ha az egyik tagállamban valami bevált, egy terméken, akkor azt a másik tagállamban történő forgalmazáskor is fent lehessen hagyni.