A hulladékgazdálkodási törvény módosítása nyomán kialakítandó koncesszió előkészítése folyamatban van. Rendkívül rövid határidő után szeptember 9-én zárult a koncessziós kiírás első fordulója, amelyet további pályázati forduló követhet, most ugyanis inkább csak a szándékot kellett jelentkezéssé formálni. A koncessziós kiírás szerint a hulladékgazdálkodási feladatokat (lakossági és ipari gyűjtés, előkezelés, válogatás stb.) egyetlen koncesszor kezébe adna 35 évre. Az élelmiszergyártókat leginkább közvetlenül érintő csomagolási hulladékok esetében a koncesszorra hárulna az uniós irányelvek által kötelezően elvárt kiterjesztett gyártói felelősség rendszer (EPR) kialakítása és működtetése. A koncesszor úgy üzemelteti majd a szelektív hulladékgyűjtési rendszert, hogy többek közt vállalja a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését, valamint megveszi és beolvasztja az NHKV-t (kukaholding). A visszaváltási rendszer üzemeltetésére külön közbeszerzési pályázatot írtak ki.  Mindkét pályázatra úgy tudjuk, hogy egyedül a MOL adott be érdemi anyagot. Több szakmai szervezet (MGYOSZ, KSZGYSZ, HOSZ, stb.) szerint is problémás, egyenesen törvényellenes a koncessziós kiírás. Félő mindeközben, hogy a MOL a koncesszió elnyerésével egyfajta alapanyag piacot akar majd szerezni magának, mivel a különböző műanyagok újrafeldoldolgozása, majd a másodnyersanyag értékesítése jövedelmező üzletággá válhat a jövőben. Mivel a MOL nyereségorientált vállalkozás, és a már most is alul árazott lakossági szemétszállítási díjakhoz nem nyúlhatnak majd, ezért az ipari szereplőktől (pl. élelmiszergyártóktól) kell majd ahhoz a bevételhez jutnia, amely számára nyereségessé teszi a teljes üzletet. […]

A SUP irányelv, illetve azt a magyar nemzeti jogba átültető két kormányrendelet (301/2021. és 349/2021.) kapcsán további értelmezési kérdések merültek fel a tagság körében, amikre az időközben megjelent bizottsági útmutató sem adott egyértelemű választ. A nyáron összegyűjtött értelmezési (levél és táblázat formájában) kérdéseinket megküldtük az ITM-nek szeptember végén. Választ október végére várhatunk a szokásos minisztériumi ügyintézési határidőket ismerve. […]

Augusztusban Hollandia uniós notifikációra küldte a Nutri-Score bevezetéséhez kapcsolódó nemzeti jogszabály tervezetét (2021/530/NL) […]

Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szeptember 1-én kiadott egy összefoglalót „Nutri-Score: a tudományos alapokon nyugvó frontoldali tápértékjelölés” címmel. A dokumentum állítása szerint a Nutri-Score megfelelő és hatékony eszköz a fogyasztók egészségesebb élelmiszer-választásának elősegítésére. Az anyag beszámol róla, hogy kutatások bizonyítják azt, hogy azok az emberek, akik a Nutri-Score rendszerben rosszabb minősítéssel rendelkező élelmiszereket fogyasztják, nagyobb eséllyel kapnak daganatos betegségeket és nagyobb eséllyel halnak ezekbe bele. Ezért a dokumentum szerint ez a jelölési forma sokkal hatékonyabb a többinél és mihamarabb el kellene terjeszteni mind Európában, mind a világ más részein. […]

2021 február-márciusban az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) összegyűjtötte azokat az egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó reklámokat, amelyek szerintük megsértik az EU Pledge-ben vállalt kötelezettségeket. Ez utóbbi rendszerén belül lezajlott vizsgálat keretében a 81 esetből 7-et találtak megalapozott panasznak és ezeket a marketing aktivitásokat az érintett vállalatok vissza is vonták. A jelentés azt a következtetést vonja le, hogy az önszabályozás a gyermekeknek szóló élelmiszer reklámok esetében nem működik megfelelően. Ezért a BEUC azt javasolja az EU számára, hogy jogszabállyal tegyen rendet ezen a területen, többek között a következő intézkedésekkel: tiltsák meg az egészségtelen élelmiszerek online reklámozását, beleértve a gyártók weboldalait és közösségi média oldalait is; délelőtt 6 és 11 óra között ne lehessen a TV-ben egészségtelen élelmiszereket reklámozni; tiltsák be a gyermekek számára vonzó mese szereplők, jelképek marketing eszközként történő ábrázolását a termékek csomagolásán. […]

Szeptember 23-án indította útnak az EU az „Egészséges Életmódot Mindenkinek” kezdeményezését, melynek célja, hogy az Európai Rákellenes Terv mellett politikai elkötelezettséget vállalva tevékenyen hozzájáruljon a mozgásszegény, egészségtelen életmód felszámolásához és az összes korosztály számára hirdesse az aktív és egészséges életmód követésének fontosságát. A kezdeményezésbe bevonják az érintett szektorokat, így az egészséges étrend kapcsán az élelmiszer-előállítás is megszólításra kerül. Az élelmiszerek kapcsán a Bizottság által kiadott sajtóközlemény kilátásba helyezi az „élelmiszer összetevők adatbázisának létrehozását és naprakészen tartását, amely tartalmazza az EU-ban forgalmazott, feldolgozott élelmiszerek tápanyagösszetételnek minőségére vonatkozó információkat, annak érdekében, hogy az egészségesebb termékek fogyasztását ösztönözze, a kevésbé egészséges, magas só-, cukor-, és zsírtartalmú termékek fogyasztását pedig visszaszorítsa.” A Bizottság arra kéri a tagállamokat, a reginonális és helyi önkormányzatokat, a civil szervezetek képviselőit, hogy tevékenyen járuljanak hozzá ahhoz, hogy az egészséges választás legyen a könnyebb és mindenki számára hozzáférhető. Ebből a célból vállalásokat lehet tenni itt. […]

Szeptember 1-jétől kell alkalmazni a közétkeztetéssel kapcsolatos közbeszerzésekre vonatkozó 676/2020. (XII. 28.) Kormányrendelet szabályait, ami beszállítóként lehet releváns tagjainknak. A pályázati folyamatok és a beszerzések támogatása érdekében a NÉBIH létrehozta új tematikus honlapját, amelyen tájékozódhatnak a Minőségvezérelt Közétkeztetési Programban (MKP) elért eredményekről, valamint ez az oldal hivatott a közétkeztetőket a beszállító partnerek „felkutatásában” is segíteni. […]

A nyár folyamán több előrelépés történt a KMÉ-védjegy pályázati lehetőségei kapcsán, folytatódott a háttérmunkacsoporti előkészítése több termékleírásnak is, valamint új termékkategóriák is megnyíltak: […]

A Magyar Élelmiszerkönyv különböző szakbizottságaiban folyó munkákról röviden: […]

Szeptember 28-án fog a tagállami szakértők bizottsági munkacsoporti ülésen tárgyaltak arról, hogy elfogadják-e az EFSA állásfoglalás nyomán a titán-dioxid (E171) adalékanyaként történő felhasználását megtiltó uniós jogszabály-tervezet újabb változatát, amely már 6 hónapos átmeneti időre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, amellett, hogy megengedi a már legyártott termékek forgalomba helyezését a hatályba lépést követő hat hónapon belül, valamint kimondja, hogy ezek a minőségmegőrzési idejük végéig a polcokon maradhatnak. Bár a magyar kormányzat hosszabb átmeneti időre tett javaslatot, a munkacsoport után maradtak a Bizottság eredeti 6 hónapos átmeneti idejéről szóló javaslatánál. Jelenleg írásos szavazás folyik a tagállamok részvételével, ami több, mint valószínű, hogy elfogadásra kerül. Ezután kerül a tervezet a tanács és az EP elé. […]