A COP 26 klíma-csúcs lezárultával több agrár és élelmiszeripari szervezet adott hangot csalódottságának azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalásokon gyakorlatilag „megfeledkeztek” az élelmiszer-rendszerek klímaváltozásra gyakorolt hatásáról. Pedig a klíma-csúcs által tett vállalásban szereplő globális metán-kibocsátás csökkentésében például pont meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak és a fogyasztói vádak egyre erősebb kereszttüzében is az élelmiszer-előállítás áll. Bár abban mindenki egyetért, hogy többet kellene foglalkozni a klímaválság kapcsán az élelmiszereink előállításával, ugyanakkor a szervezetek reakcióinak részletei jól bemutatják az agrárium szereplői között fennálló vélemény-különbséget azzal kapcsolatban, hogy milyen lépésekre lenne szükség. Az európai mezőgazdasági termelőket tömörítő COPA-COGECA elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai mezőgazdaságnak úgy sikerült 1990 óta 25 százalékkal növelnie a termelékenységét, hogy közben az üvegházhatású gázkibocsájtását 20 százalékkal csökkentette. A szervezet hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban dolgozók nélkül a válság megállítása nem lesz lehetséges, egyedül a mezőgazdaság képes arra, hogy természetes módszerekkel vonja ki a légkörből a már odakerült üvegházhatású gázokat és ezért a termelőket segíteni kell az erőfeszítéseikben, megfelelő kompenzációval és működőképes alternatívák kidolgozásával. A növényi-alapú élelmiszerek gyártóit és támogató szervezeteit tömörítő európai ernyőszervezet, a European Plant-based Food Association (EPFA) az állati-alapú élelmiszerek fogyasztásának csökkentésében látja a megoldást és közleményében sürgeti a kérdés nemzetközi napirendre vételét. Az EPFA egyik tagszervezete, a ProVeg pedig máris ajánlásokat fogalmaz meg a kormányok számára a klímabarát étrend mielőbbi elterjesztésének támogatása érdekében szükséges lépésekről. Ezek között van a társadalmi normateremtő szereppel is bíró közétkeztetésben a növényi-alapú fogások és élelmiszerek minél nagyobb arányban történő kínálásának ösztönzése, példaként említve a Németországot, ahol már megkezdődtek ez irányban az előkészületek. Emellett sürgetik a növényi-alapú élelmiszerek kifejlesztését szolgáló innovációs tevékenység és a farmerek állami támogatását a növény-alapú fehérjék előállítására történő átállásban. Javasolják az élelmiszerek után fizetett ÁFA-kulcsok módosítását a klíma-barát étrend ösztönzése érdekében, és a nemzeti táplálkozási ajánlások hasonló célú átalakítását is. Emellett szükségesnek tartanák a fogyasztók megfelelő tájékoztatását az egyes élelmiszerek előállításának környezeti lábnyomáról is.
