A december közepén megjelent, ITT elérhető kiadvány számos fontos és érdekes adatot közöl a mezőgazdasági területéről, emellett a tágabb értelemben vett élelmiszerláncról szóló friss adatokból válogatnak. Fontos változás, hogy számos témakörnél utal a szerző az EU F2F stratégiájára, és a stratégia ágazati céljaira. A kiadvány a teljesség igénye nélkül az alábbiakra hívja fel a figyelmet az élelmiszeripart, illetve az alapanyag-termelést illetően:
- Magyarországon 2019-ben nagyjából 5%-a az ökológiai termelésbe bevont területek aránya a teljes művelhető területből (a F2F-stratégia átlagosan 25%-os arányt irányzott elő 2025-re a teljes EU-ra nézve)
- Hazánk 2020-as adatok alapján az EU teljes gabona-kibocsájtás 5%-át, a zöldségtermelés 1%-át, illetve a gyümölcstermelés 2%-át adja
- 2016-os adatok alapján Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy állattartó telepre jutó állatok átlagos száma (valamennyi állatfajt figyelembe véve), kevesebb, mint 10 egyed/telep
- A magyar nyerstejtermelés a teljes EU-s termelés 1%-át teszi ki
- 2020-ban Magyarországon a legmagasabb termelési értékkel bíró ágazat a hobbiállateledel-gyártás
- Magyarország egyike azon 8 EU-tagállamnak, akik az EU-n belüli kereskedelmi mérlegük pozitív
- Magyarországon az egyik legmagasabb az élelmiszerre költött jövedelem aránya teljes jövedelemhez képest (jellemzően régiós országok előznek minket)
- A vizsgált 2005 és 2020 közötti időszakban az EU-tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (megduplázódott) az élelmiszerek és nem alkoholos italok fogyasztói ára. Ennek ellenére 2020-ban hazánk az élelmiszer árindexe szempontjából a 4. legolcsóbbnak tekinthető az EU-tagállamai közül.
- Az ún. élelmiszer-szegénység (azok száma, akik minden második nap nem jutottak megfelelő mennyiségű halhoz, csirkéhez, egyéb húshoz, vagy azokkal egyenértékű vegetáriánus élelmiszerhez) Magyarországon az EU-tagállamok (átlagosan 6,8%) közül a harmadik legmagasabb (13%). Csak Bulgária (27,6%) és Románia (14,8%) van rosszabb helyzetben.