A fenntarthatóság kulcsszerepet játszik az élelmiszer-feldolgozók hosszú távú versenyképességében. Ezek a vállalatok nagyon sokat tehetnek az egész élelmiszerlánc fenntarthatósága érdekében, ezért az ÉFOSZ elkötelezett a természeti erőforrások védelmét célzó fenntartható gyakorlatok támogatása és terjesztése iránt.

Fenntartható alapanyag-beszerzés

Az élelmiszeripar törekszik a fenntartható gazdálkodásból származó alapanyagok arányának növelésére, a helyi beszállítók, az élelmiszer-előállítók és a kereskedelmi láncok együttműködésének erősítésére.

A klíma-változással kapcsolatos teendők

Az EU élelmiszeriparának üvegház hatású gáz-kibocsátása 1999 és 2008 között 17 százalékkal csökkent, miközben a termelés 35 százalékkal nőtt. Az ágazat folyamatosan kibocsátásának csökkentésére és energia-hatékonyságának növelésére törekszik, támogatva az Európai Unió 2020-as célkitűzéseit.

Az élelmiszer-hulladék kezelése

Az Európai Bizottság 2010 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint (Preparatory Study on Food Waste across EU 27), az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. A piac többi szereplőjével közösen az élelmiszeripar is jelentősen közreműködhet annak érdekében, hogy ez a mennyiség csökkenjen. A vállalatok törekedhetnek arra, hogy a termékeik gyártásához felhasznált mezőgazdasági alapanyagokat teljes egészében feldolgozzák, például úgy, hogy a fő gyártási folyamatban nem szükséges alapanyag részekből mellékterméket hoznak létre, amely szolgálhat például állatok takarmányozására vagy megújuló energia előállítására. Kommunikációjukkal segítséget nyújthatnak a lakosság felvilágosításához annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc végén minél kevesebb hulladék keletkezzen, hiszen ebben az esetben nem csak élelmiszer vész kárba, hanem az előállítása során befektetett, a veszteség csökkentésére irányuló minden erőfeszítés is.

Az Élelmiszer- és Italgyártók Európai Konföderációja 2014-ben aláírta a „Minden Morzsa Számít” című („Every Crumb Counts”), az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló szándékot kifejező közös nyilatkozatot.

A nyilatkozathoz számos, az európai élelmiszer-ellátási láncban szereplő piaci szereplő csatlakozott. A kezdeményezést hivatalosan 2014. júniusában indították útjára az Európai Bizottság, az Európai Parlament, nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselőinek jelenlétében. Az aláírók vállalták, hogy egyrészt mindent megtesznek annak érdekében, hogy a még ehető élelmiszerekből ne keletkezzen hulladék, másrészt a pazarlás megelőzése érdekében népszerűsítik az „élet-ciklus” szemléletű megközelítést, illetve kifejezetten törekszenek olyan globális megoldások és kezdeményezések kialakítására, amelyek e célok megvalósulását segítik országos, európai és nemzetközi szinten.

A kezdeményezésről bővebb információk itt találhatók.

Az élelmiszer-előállító vállalkozások számára készült, az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos angol nyelvű segédnyag („toolkit”) innen tölthető le

„Az élelmiszer érték – Fórum az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentéséért”

A nemzetközi erőfeszítések mentén a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével Magyarországon Fórumot indított az élelmiszerpazarlás és – veszteség csökkentéséért.

Az ÉFOSZ 2014. július 16-án csatlakozott a „Az élelmiszer érték – Fórum az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentéséért” elnevezésű hazai kezdeményezéshez.

A Fórum létrehozásának és működtetésének fő céljai:

• A magyarországi élelmiszerhulladék mennyiségének felmérése és jelentős csökkentése
• 3 év alatt legalább 20 termékpálya-együttműködés lebonyolítása
• Széles körű szemléletformálás és a cselekvési lehetőségek tudatosítása a témában.

A Fórum az élelmiszerpazarlás és veszteség csökkentése ügyében érdemben tenni képes és szándékozó szervezetek képviselőinek konzultatív szervezete.

A Fórum legfontosabb feladatai:

• általános figyelemfelhívás a téma fontosságára, időszerűségére és szemléletformálás
• tudásmenedzsment és információáramlás erősítése az érintett felek között
• a témához kapcsolódó problémák és megoldási lehetőségek azonosítása
• hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, valamint már létező projektek felkutatása, bemutatása és adaptálása.

Kerekasztal a Fenntartható Fogyasztásért és Termelésért

Az Élelmiszer- és Italgyártók Európai Konföderációja alapító tagja a Fenntartható Fogyasztásért és Termelésért létrehozott Kerekasztalnak (SCPRT)( http://www.food-scp.eu/). Ennek keretében az élelmiszerlánc szereplői közösen keresnek olyan tudományosan megalapozott hatásvizsgálati módszertanokat, amelyek lehetővé tennék hiteles és egységes információk nyújtását a fogyasztók számára az egyes termékek környezeti hatására vonatkozóan. Jelenleg többféle módszer használatos a különféle környezeti tényezők (pl. a termék karbon lábnyoma) hatásának felbecslésére és ezek az egymással párhuzamosan alkalmazott, különféle tényezőket vizsgáló rendszerek összezavarhatják a fogyasztókat, általános fogyasztói bizalomvesztést okozhatnak, növelhetik az élelmiszerláncban a költségeket, akadályozhatják az áruk szabad mozgását, valamint a nemzetközi kereskedelmet.

Action 2020 Magyarország – Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

(http://action2020.hu/)

Az Action 2020 Magyarország program az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development – WBCSD) globális Action 2020 programjának hazai adaptációja.

Az Action 2020 a WBCSD Vision 2050 programjához kapcsolódó olyan platform, amely azonnali cselekvésre hívja az üzleti szektort.

A Vision 2050 egy hosszú távú jövőképet fogalmaz meg, amelyet az Action 2020 rövidtávú célokkal tesz konkrétabbá. Majd ezekhez a célokhoz üzleti megoldásokat rendel, hogy a fenntarthatóbb világ felé vezető úton a szükséges gyakorlati lépések megtörténjenek. A globális programban 800 elismert kutató és szakértő bevonásával kilenc prioritási terület került meghatározásra, melyből a hazai adaptáció során öt került kiválasztásra az Action 2020 Magyarország programban: élelmezés, fenntartható életmód, foglalkoztatás, klímaváltozás és víz. A hazai célkitűzések megfogalmazásában több mint 100 tudományos és civil szakértő, valamint üzleti vállalkozás első számú vezetője vett aktívan részt.

Tagjaink jó gyakorlatai

(…)