Április 9-ig van lehetősége a vállalkozásoknak egy frontoldali tápértékjelölési online kérdőív kitöltésére, amelynek eredményei egy szakcikk formájában jelennek majd meg. A kérdőív anonim, önkéntes, és itt elérhető. […]

Az ITBUSINESS magazin még tavaly elindított egy új, tematikus összeállítást, melyben az Ipar 4.0 témakörét dolgozzák fel 12 hónapon keresztül annak érdekében, hogy egyfajta hidat képezzenek az ipar és az IT között. A februári lapszámban a termelési folyamatok szimulációs vizsgálatát lehetővé tevő szoftverek alkalmazása mellett a gyártást támogató rendszerek és a vállalatirányítási megoldások integrációjáról is olvashat. A cikk itt, a korábbi lapszámok itt elérhetők. […]

„Az élelmiszergyártóknak gyorsan kell adaptálniuk folyamataikat és termékeiket, hogy lépést tarthassanak a változó piaci és fogyasztói igényekkel. A nyomás elsősorban a fogyasztóktól érkezik” – hangzott el a Rockwell Automation ipari automatizálással, és IT-vel foglalkozó amerikai vállalat regionális vezetőjével készült interjúban. A Foodnavigator.com-on megjelent cikk alapján az e-kereskedelem, és általában a valamennyi értékesítési területre átterjedő digitalizálás azt is jelenti, hogy növekszik az új forrásokból származó verseny, a közvetlen fogyasztói értékesítés ösztönzi a speciális és a helyi termelőket. […]

Ahogy arról korábbi hírleveleinkben is beszámoltunk, a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS) elkészítését a Digitális Jólét Nonprofit Kft (DJP) fogja össze, szűkebb stratégiaalkotási munka a Szent István Egyetem Élelmiszeripari karán zajlik Dr. Friedrich László dékán vezetésével.  A DÉS munkaváltozatát online értekezlet keretében mutattak be először szűkebb körben február 17-én. Az online értekezleten elhangzott előadás itt elérhető. A DJP március 18-án tartotta a 34. Digitális Jólét Fórumát, amelynek napirendjén a DÉS keretrendszerének bemutatása is szerepelt. Habár a DJP felkérésére a FÉSZ is benyújtotta javaslatait a stratégiához, a március 18-án elhangzottak alapján nem lesz érdemi változás az első munkaváltozathoz képest. A Digitális Jólét Fórumáról készült felvétel itt, az írásos prezentációk itt elérhetők. […]

Steiner Attilával folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a SUP irányelv átültetésére készülő kormányrendelet azért késik, mert felismerve a covid járvány nyomán kialakult helyzetet, amiben most az egyszer használatos műanyagoknak fontos egészségvédelmi szerep jut, igyekeznek olyan megoldást találni, ami jobban figyelembe veszi a körülményeket. Hogy mi ez a megoldás, azt elmondása szerint hamarosan megtudjuk majd a tárca kommunikációjából. […]

Steiner Attila államtitkárral és Hízó Ferenc helyettes államtitkárral márc. 17-én folytatott megbeszélésünkön jelezték, hogy továbbra sem áll a kormány szándékában átterhelni a kibocsátó vállalkozásokra a tagállami műanyagadó mértékét (0,8 EUR / nem újrahasznosított műanyag), de azt látnunk kell, hogy az évi 50-60 mrd Ft mértékű nemzeti szinten jelentkező kiadást valahogy csökkenteni kell majd, akár a kibocsátott műanyagok mennyiségének visszafogásával, akár az újrahasznosítási arány jelentős javításával. Ebben a témában is várják javaslatainkat. […]

Az Országgyűlés 2021. február 22-én elfogadta az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény AB-döntés következtében kialakított módosításait. A február 25-én kihirdetett, március 1-jével hatályos törvény itt megtalálható. Mint ismeretes, az először 2020. december 15-én benyújtott törvénytervezetben a köztársasági elnök számos kifogásolható passzust azonosított, és normakontrollra elküldte az Alkotmánybíróságra. Az AB ezek közül a hasznosítható hulladék után fizetendő kompenzáció hiányát ítélte Alaptörvény-ellenesnek. A módosított törvényjavaslat alapján a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékáért (az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladéka, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladéka, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladéka, a visszaváltási díjas rendszer hulladéka) kompenzációt kérhet az átvevőtől (a koncesszortól). Mértéke alku tárgya, szerződésben kell rögzíteni az átvevővel. Megegyezés hiányában a MEKH határozatban dönt. A törvényt tudomásunk szerint azóta sem küldték EU-s notifikációra, aminek az a jelentősége, hogy az Európai Bizottság számára minden olyan technikai szabályt meg kell mutatni, ami érinthető az áruk és szolgáltatások szabad unión belüli áramlását. A törvény további kérdéseket is nyitva hagy, amelyeket a kommunikáció alapján rendeletekben szabályoznak majd. Várhatóan ezeket már megküldi majd a magyar kormány az unió felé notifikációs eljárásban. […]

Március 25-én Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos újságírók előtt bemutatta a Bizottság ökogazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervét. A biztos bevezetőjében kijelentette, hogy a „vegyszeres beavatkozás nélkül előállított termékek egészségesebbek” hagyományos társaiknál és az ökotermelés kevesebb környezeti is terheléssel jár, emiatt Európában és világszerte egyaránt nő a kereslet az ökotermékek iránt. […]

Az uniós közös piacon forgalmazott élelmiszerek közül várhatóan egyre több terméken jelenik meg önkéntes frontoldali tápértékjelölés grafikus ábrázolás (Nutriscore, Traffic Light, Nordic Keyhole, Nutrinform Batteria). Az ehhez kapcsolódó bizonytalanság tisztázása érdekében feltett kérdésünk alapján az Agrártárca levélben megerősítette azon álláspontunkat, hogy más EU-tagállamokban jogszerűen forgalomba hozott frontoldali tápértékjelöléssel ellátott termékek hazánkban forgalmazhatók, feltéve, hogy a jogszabályban előírt magyar nyelvű (kiegészítő) tájékoztatás a hazai vásárlók rendelkezésére áll. […]

Újabb tudósok csatlakoztak az Európai Bizottságnak írt nyílt levéllel a Nutri-Score rendszer uniós szintre emelését támogatók közé. A 269 tudós és 21 egészégügyi szervezet aláírásával ellátott felhívás kéri a rendszer kötelezővé tételét, hivatkozva annak tudományos megalapozottságára és várható pozitív népegészségügyi hatására. A francia fejlesztésű rendszert ellenzők oldalán pedig már nem csak az olasz NutrInform rendszer népszerűsítése van terítéken, belátva a francia rendszer tudományos megalapozottságát, hanem kialakulóban van egy „mediterrán egységfront”, ahol már felvetődött egy védjegy megalkotásának javaslata is a FAO által is egyértelműen előnyösként elismert mediterrán diéta védelmében (mint egészséges, sok zöldséget, halat, egészséges, telítetlen zsírokat és kevés hústerméket tartalmazó, a rövid ellátási  láncokra épülő étrend). A frontoldali tápértékjelölési rendszerekre vonatkozóan szakmai cikket jelentettünk meg egy új együttműködés keretében a Trade Magazinban. […]