Kék Bolygó címmel kéthetente jelentkező podcast-adásokat indított az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Az első adás Kína karbonsemlegességi törekvéseiről szólt, amelyet további kettő követett. A közeljövőben várhatóan tovább beszélgetésekre is sor kerül, így arról is szó lesz, hogy milyen válaszokat adunk a klímaváltozásra, a körforgásos gazdaság megteremtésére, a vízválságra vagy a fenntartható életmód biztosítására. […]

November 24-én felkerült a Parlament honlapjára az „Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvénytervezet. Az élelmiszeripar szempontjából leglényegesebb elemek: állami monopóliummá teszik a hulladékgazdálkodást, amelyet utána az állam kiadhat koncesszióba a kiterjesztett gyártói felelősségrendszerek (EPR) uniós elvárásait átülteti a hazai jogrendbe, úgy, hogy a továbbiak meghatározását egy későbbi kormányrendelet hatáskörébe utalja – várhatóan 2023 után váltaná a környezetvédelmi termékdíjat koncesszor fogja ellátni a kiterjesztett gyártói felelősséggel, a termékdíjjal és a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos közvetítői feladatokat. kötelező visszaváltási rendszert vezetnek be, amelyet az állam szintén monopóliummá tesz, és majd kormányrendeleti szinten kiadhat koncesszornak. Az előterjesztésben nincs benne a korábban már látott felügyeleti díj (0,05%), amit a hulladékhatóság üzemeltetésére szednének. Ez egy másik törvénytervezetben érkezhet a későbbiekben a részletes szabályokat minden esetben kormányrendeletekben állapítanák meg. … […]

Novemberben online ülésezett a növényi alapú élelmiszerek munkacsoport. A munkacsoport megtárgyalta és elfogadta a működési szabályzatát, amelyet ezután az elnökség is jóváhagyott. Így a közeljövőben immár hivatalosan is megalakíthatják a résztvevő tagvállalatok a FÉSZ második tagozatát. A működési szabályzat elérhető itt. […]

Az ún. Átláthatósági Rendelethez (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 Rendelete), illetve annak végrehajtásához kapcsolódóan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) on-line konferenciát szervezett 2020. november 19-én. Az új rendelet, amelyet 2021. március 27-től kell alkalmazni, elsődleges célja az EFSA által végzett kockázatértékelő munka átláthatóságának növelése. Ennek megvalósítása érdekében az EFSA különböző szolgáltatásokat, folyamatokat és eszközöket fejlesztett ki, segítve ezzel az élelmiszeripari vállalkozók és a kérelmezők munkáját. Az újdonságok ismertetésének első lépése volt ez az on-line konferencia. Az erről készült felvétel az alábbi linken érhető el. Az új szolgáltatások, eszközök használatával kapcsolatban az EFSA 2021. január folyamán képzéseket is szervez majd. Erről információk az alábbi oldalon frissülnek. […]

A tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló uniós (UTP) irányelvvel összefüggésben hozott intézkedések hatékonyságát az Európai Bizottság éves felmérések keretében fogja követni. E folyamat első lépése egy alapkérdőív, amelynek célja a jelenlegi helyzet rögzítése, az új nemzeti intézkedések végrehajtása előtt. A Közös Kutatóközpont, valamint az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának felmérését valamennyi tagállamban elvégzik, és az irányelv hatálya alá tartozó beszállítókat célozza meg a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátás különböző szakaszaiban. Az agrár-élelmiszer-ellátási lánc termelési, kereskedelmi, feldolgozási vagy nagykereskedelmi szakaszában tevékenykedő beszállítókat, mezőgazdasági termelőket és kisvállalkozásokat célzó felmérés magyar nyelven is elérhető: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/UTPs_Baseline_Survey. Információink szerint az irányelv nemzeti átültetése, tehát a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítási előkészületei már megkezdődtek az AM-ben. 2021 januárjában várható, hogy konkrét fejlemény lesz ezzel kapcsolatban. […]

A Safe Advocacy Europe nevű civil szervezet “We Value True Natural” címmel kampányba kezdett. A kezdeményezés célja, hogy rámutasson arra, hogy az élelmiszerek címkéin sok esetben félrevezető módon alkalmazzák a “természetese” jelzőt és felhívja az Európai Bizottságot arra, hogy gondoskodjon a megfelelő jogszabályi definíció megalkotásáról az állításokról szóló 1924/2006 rendelet módosításával. […]

November 9-én publikálták annak az uniós vizsgálatnak az eredményét, amelynek célja annak felmérése volt, hogy a származási hely kötelező jelölését előíró már hatályban lévő, uniós jogi eszközök hatásosak, hatékonyak, koherensek-e, valamint hoznak-e bármiféle hozzáadott értéket a céljuk, az ágazat igényei tekintetében. Azt is megnézték, hogy merültek-e fel új problémák a bevezetésük óta. A vizsgálat készítői a 1337/2013 EU rendeletet a fentiek tekintetében megfelelőnek találták, de a következő kiegészítő megállapításokat tették: […]

Az Igazgatóság által elkészített háttéranyag és a munkacsoport javaslata alapján az Elnökség elfogadta a FÉSZ induló álláspontját a frontoldali tápértékjelölés uniós harmonizációja kapcsán induló jogalkotási munkához. „A FÉSZ támogatja a frontoldali tápértékjelölés kifejezési formájának uniós harmonizációját, mert többféle rendszer egyidejű létezése jelentős mértékben akadályozhatja az áruk szabad áramlását és a vállalatok versenyképességét. Elengedhetetlennek tartjuk ugyanakkor, hogy a tápértékjelölés ezen kiegészítő formájának alkalmazása továbbra is önkéntes maradjon a vállalkozások számára.”  Bár valós tagállami állásfoglalást igénylő jogalkotásra még elég sokáig nem kell számítani, ugyanakkor az Európai Bizottság hamarosan hatástanulmányt készít a témában. Ezért várható, hogy a kormányzattól akár rövid időn belül megkeresést kapunk a hazai élelmiszer-feldolgozók álláspontját illetően. […]

Az elmúlt hónapok munkájának eredményeként valamennyi szakbizottságba delegáltunk FÉSZ-tagvállalati szakértőt, emellett a szélesebb körű egyeztetés érdekében részt veszünk a különböző háttérmunkacsoportok munkájában, ahol az Élelmiszerkönyv módosításai, illetve a KMÉ-védjegy kritériumainak meghatározása van napirenden. A háttérmunkacsoportok közül a leginkább a hús és hal háttérmunkacsoport működik intenzíven. Itt közel vagyunk ahhoz, hogy négy termékkategóriában adjunk javaslatot a NÉBIH részére a KMÉ-követelményekre (virsli/párizsi, szalámi, kolbász, friss sertéshús). A tej háttérmunkacsoportban a nyers tej KMÉ-kritériumainak kialakítása zajlik, várhatóan lassan le is zárul. […]

A FAO novemberi webináriumának célja az volt, hogy a klímaváltozás, és a koronavírus óriási kihívásainak kezelése mellett felhívja a figyelmet: nem szabad elfeledkeznünk azokról a milliárdokról, akik nem jutnak megfelelő és elegendő élelmiszerhez. […]